Posted at 1:27 AM by torokszofi

ma egész New York Madonna és Britney csókjáról beszél. a metrón, a kocsiból kiszállva, a boltban, a Bay Parkway-en. az eladófiú, egy szeplös néger srác megkérdez, láttam-e. mondom, hogy egeen, wonderful. szomorúan néz és azt mondja, ö aztán nem lenne a Justin Timberlake helyében, és láttam-e az arcát, a Justin arcát abban a pillanatban. mondom, hogy igen, persze, véletlenül éppen öt mutatták abban a pillanatban az ötezer vendég kozül, szóval láttam. `az egész csak a pénzért volt, csak a pénzért csinálták` magyarázza nekem az eladófiú. igen, bólintok bágyadtan, én sem hinném, hogy a Britney a Madonna titkos szeretöje. lassan arrébb tolom a kocsit.

Posted at 1:11 AM by torokszofi

szeretném tudni, ki olvas a Columbia egyetemröl. tényleg érdekel.

Posted at 7:00 AM by torokszofi

RSB lassan lecsúszott a fal mellett, a Broadway és a 116. utca sarkán és azt suttogta `feladom, kész, figyelj, én itt kiszállok, három éve élek ebben a kibaszott országban, és mindig falakba ütközöm, nem bírom ezt tovább, holnap felülök egy londoni gépre, mittudomén, kész, úgy látszik, túl gyenge vagyok ehhez az országhoz.` fogja a fejét, ül a földön, egyáltalán nem moccan.

ez egy nagyon nehéz nap volt. kezdödött az egyetemi eligazítással (hi, i`m torokszofi from hungary), ahol ki kellett töltenünk egy kérdöívet, kutatási terület, ilyesmi, aztán a végén Tell us something interesting about you! , amire persze nekem rengeteg frivol cucc jutott eszembe, de végül azt az érdekességet osztottam meg a Columbia Egyetem doktoriskolájának tanáraival, hogy egy pohár víz után izgalmas hangokat tudok produkálni a gyomromban. aztán irány az egyetemi kápolna, ahol sokan voltunk és az egyetem elnöke mondott valamit, ami tetszett nekem, pedig általában az évnyitó beszédek alatt teljesen máshol járok. szóval azt mondta ez a drága ember, hogy az egyetemi évei alatt annak idején nem olvasott újságot. mert annyira kizárta a külvilágot. és fokuszált. és hogy ezt kell itt megtanulnunk. fokuszálni. tökéletesen igaza van, egész megrendültem.

aztán a füvön heverészve elfogyasztom az ünnepi ebédet, ami egy fehér papírdobozban két szendvics, chocolate chip cookies és egy alma. megérkezik RSB, feszült nagyon, ha minden igaz, fél kettökor találkozunk Mr Zionnal és aláírjuk a szerzödést végre. és akkor kiderült, hogy a citibankból nem tudunk az ATM-böl napi 500 dollárnál többet kivenni. és RSB felkiáltott, mint egy sebzett vad `this is crazy!` és kirohant a bankból és lecsúszott a földre. mert ma volt az utolsó határidö, hogy fizessünk. olyan meleg volt. nyomottan odakúsztunk a találkozóra. egy nagydarab, aranyláncos, fehérzoknis pasas toporgott a megbeszélt helyen, a megbeszélt idöben. RSB hisztérikusan ezt hajtogatta `ez lesz az, figyeld meg, ez lesz a Mr Zion bazmeg`. odapattant elé `are you Mr Zion?` de a férfi egy kukkot sem beszélt angolul, orosz volt. aztán odatipergett egy nagyon öreg professzor-forma bácsika, aki nem tudott magáról, a szemüvege félrecsúszva. de nem ö volt Zion. Zion egy inas, barna fickó volt egy ezüst terepjáróban, akinek töredelmesen be kellett vallanunk, hogy nincs meg a pénz. nem volt boldog. de azért még egyszer utoljára berohantunk a bankba, amíg ö kint dobolt az ujjaival a börülésen. ott álltunk az automatáknál és elkezdett ömleni a pénz, surrogva, finoman. álltunk boldogan, mint egy TV-show-ban a nyertesek, akikre szállingóznak a bankók.
miénk a lakás. szombaton költözünk.

Posted at 1:50 PM by torokszofi

levelet kaptam édesanyámtól. a levél nagy részét két idézet tölti ki.

"...továbbá szíves figyelmedbe ajánlom a következö idézeteket a
Dorling Kindersley kiadásában megjelent Utitárs sorozat New York címü
könyvéböl:

"...Ha reggel 8 és este 6 közötti csúcsforgalmi idöben utazik, bárhol a
Central Parktól délre, úgy biztonságban van. Nem ajánlatos azonban
egyedülálló nöknek az esti csúcsforgalom után a metrón utazni, és senkinek
sem ajánlatos egyedül utazni olyan külsö kerületekbe, mint Bronx vagy
Harlem: ilyenkor biztonságosabb a nagyobb csoportokban való utazás. ..."
374. old
"... Mivel Harlem nem tartozik New York legbiztonságosabb körzetei
közé, talán legjobb, ha egy vasárnap reggeli vezetéses sétán veszünk itt
részt. ..." 218. old."

jó, megígérem. bár mondjuk nehéz, mert véletlenül épp Harlemben fogok lakni.

tetszik, hogy megadta az oldalszámot is. naná, hogy doktorija van. ez reménnyel tölt el. hátha egyszer nekem is lesz, mami.

Posted at 8:08 AM by torokszofi

Mr Zion. Mr Zionon múlik most minden. Felébred, kinéz az ablakon, beveszi a gyógyszereit, a piritóst tejeskávéval öblíti ki a fogai közül. Fogja az aktatáskát, végigsimítja az autó oldalát, ahogy beszáll. a kocsiban olcsó fenyöillat, de mit csináljak, ha ö azt szereti. óvatosan vezet, nem szeret vezetni. a dugóban megtörli a homlokát. aztán néhány órával késöbb kezet mos, mert már nem bírja, hogy ilyen ragacsos minden. elöveszi a golyóstollát, összeráncolja a homlokát. és aláírja a szerzödésünket. és hétvégén beköltözhetünk a lakásba, én meg Rosemary`s Baby.
ha nem, nem.

Posted at 7:49 AM by torokszofi

RSB most hívott. újabb buli a láthatáron, vasárnapra. és a szüleim aggódni fognak megint. pedig nincs miért.

Posted at 4:08 AM by torokszofi

we must never be

a p a r t.

hppy brthdy, sqdby. my blvd.

Posted at 7:46 PM by torokszofi

cserbenhagytam Rosemary`s Baby-t. nagyon szégyellem magam. holnap veszek neki HubbaBubbát. hátha megenyhül. volt egy találkozónk, de nem olyan igazi, nem volt idöpont, csak amolyan, majd-ott-akkor, de ö nagyon hamar odaért, én meg el sem indultam, két órát várt rám, ez most nagyon rossz. holnap veszek neki valamit, mondjuk HubbaBubbát.
ne haragudj. elmerültem valamiben.

Posted at 8:22 AM by torokszofi

Jó reggelt, itt Brooklynban, Rossen Ventsislavov lakásán hajnali 2:15 van. a fiúk minden este videoznak. a fiúk: Rossen, Miro, a barátja, és egy másik barát, Filip. Rossen nyúlánk, érzékeny, hosszú ujjú fiú, Miro zömök és egyszerü. Filipet nem ismerem annyira, ma jött elöször. ma éjjel Lynch-est van, a Lost Highway-t nézik. a karistoló hangok a csukott ajtón át is bekúsznak hozzám. egy idö után ki kell nekik nyitnom, meg ebben a szobában nincs légkondi és nem bírom tovább. de a filmnek már vége, most Rossen beszél, hosszan magyaráz. bolgár filmklub a 64. utcában. ... Lynch... Sharon Tate... az elözö életében lelötte a nagybátyját ... azok az autók ... tükrök ... minden kétszer történik meg ... minden kétszer történik meg.

késö van, de ez a város nem alszik, mint azt mindannyian tudjuk. és van, aki most ébred és ír nekem néhány sort icq-n.

Posted at 6:38 PM by torokszofi

ma bankszámlát nyitok. ma lesz ID-m. ma beindítom a Social Security számom ügyintézését. akkor miért aludtam el?

ö pedig jóbarátom, árnyéklovag.

Posted at 7:27 AM by torokszofi

akkor most elmondom, mi volt szombat éjjel Omar buliján. elég sokat keveregtünk, amíg megtaláltuk a 168. utcát. a címen egy házikó, három emelet, a kertben egy nagy kivetítön MTV-klipek, most például éppen Beyonce. a ház pazarul berendezett, mélybarna fapadló mindenütt. mélyeket lélegzünk az irígységtöl. átvágunk az alsó szinten és a szemünk elé tárul a buli: a kertben okosfejü Columbiások Budweisert szorongatnak, nagy a hangzavar, mindenki beszélget. Omar felbukkan, szalmakalap a fején, fehér atlétában, most látjuk csak, milyen izmos fiú ez az Omar. odaadjuk a portóit, bár Rosemary`s Baby sokáig nagyon szorosan fogja (`12 dolláros bor, basszus...`) aztán úgy teszünk, mintha vegyülnénk, de persze nem. laza vicsorral álldogálunk és kibeszéljük az egész kertet. íme a Columbia Egyetem Journalism osztálya. van egy túlszép Lara Croft, van egy mélán izmos spanyol behemót, és van egy harmincas csutkahajú nö, aki maga Mary Poppins, csíkos harisnyában, fekete szteppcipöben, galléros fehér ingben, istenem, suttogjuk révülten, ez egy egyéniség. Mary Poppins nagyon be van baszva, de nem csak ö. aztán kiderül, hogy a buli hivatalos neve Dopacabana (dope, u know), keressük a szívós szobát, a vécé mellett található. R`s Baby a vécé elött beszédbe elegyedik Mary Poppins-szal, aki elragadtatva meséli, hogy a vécében a zuhanyfüggöny pöttyös. R`s Baby a dots helyett azt hallja, hogy dogs és erre azonnal tesz valami szexuálisan túlfütött megjegyzést (`mindig is izgatónak találtam a pöttyöket a fürdöszobámban`), amin a nagyonrészeg Mary Poppins kicsit meglepödik, de csak egy kicsit.

újra a kertben. unatkozunk. senki nem figyel fel ránk, hogy milyen jófejek vagyunk from Hungary. Rosemary`s Baby talál egy szivárványszínü függöágyat és elhatározza, hogy beleül. én csak állok ott a pohárral. nagy nehezen beleül, lazán. még mindig senki nem figyel fel ránk. megunja ezt is, megpróbál kiszállni a függöágyból, de belegabalyodik. nem egyszerüen gabalyodik bele, hanem elég komolyan. elkezd össze-vissza zuhanni, egyik lába itt meg ott. nagyon nevetek. nagyon. aztán szépen bepisilek a szürke nadrágomba. hosszan, melegen, nem csak egy cseppet. R`s Baby még nem is tudja. vinnyogni kezdek, ez most olyan kellemetlen, igazán. aztán elmondom neki, mi a helyzet. nagyon viccesnek találja. megnézem, és ott a hosszú vékony csík le a lábamon, klasszik. nekitámaszkodom egy fának, kezemben a pohár, csak lazán. most van egy óra, kettöre talán megszárad, mittudomén, akkor elindulhatunk haza. a terv használhatónak tünik, RS könyörög, hogy hagy nézze meg, aztán kijelenti, hogy nem lát semmit. hm. nem hiszek neki. elöveszi az öngyújtóját, leguggol a fa tövébe és bevilágít hátulról. még mindig senki nem figyel fel ránk. úgyhogy hazaindulunk, tényleg megszáradt hamar. RS szobatársai még ébren vannak, mire hazaérünk, de hamar eltünnek a szobáikba, mert ha nem fekszenek le rendes idöben, `church`s gonna suck tomorrow`.

Posted at 8:41 PM by torokszofi

itt vagyunk Rosemary`s Baby elozo alberleteben. arrol mesel, hogy (lassan) ex-lakotarsai milyen filmeket szeretnek. anna es a kiraly. sweet home alabama. jane eyre. shakespeare in love ket peldanyban. dirty dancing. es a mesefilmek. Rosemary bebije mormog es a szemet forgatja. `azt mondjak az en filmjeim depresszivek. depressing. kedvencem cassavettes. gena rowlands a legnagyobb szineszno. soha nem ismertek el. mert nem csatlakozott Hollywoodhoz. az opening night az egyik kedvenc filmem. szeretem a letargikus, melodramatikus filmeket. mina tannenbaum, dancer in the dark.` Courtney es Kristine, az ex-lakotarsak nem szeretik ezeket a filmeket. `mindig meghal benne valaki.` Rosemary Baby mostmar a magyar szinkronokrol beszel. `a Rosemary`s Baby-t eloszor magyarul lattam es teljesen kikeszultem. Gotz Anna volt a Mia Farrow magyarhangja. orulet. borzalmas volt. otthon a nyaron meg kivettem a Krisztus utolso megkiserteset DVD-n. le volt az is szinkronizalva, bazmeg. Macsai Pal volt a Krisztus. kiborultam. na, gyerunk, induljunk, mert mindjart itt vannak a kurvak.` Courtney-ra es Kristine-re gondol.

Posted at 8:37 PM by torokszofi

Mamacash-sel cseteltem egy órát, jó volt. ma este az elsö new yorki buli. az úgy volt, hogy tegnap Rosemary`s Babyvel hevertünk az egyetem lepcsöjén, amikor odajött hozzánk egy arab fiú Chanel-napszemüvegben és megkérdezte, hogy Columbiások vagyunk-e. mondtam, hogy igen, erre adott kettö darab puszit és elhívott a bulijába ma estére, amit két barátjával tart. Omar. Omarnak hívják. hukkhukk. journalism-szakos. véleményunk szerint súlyosan szívós buli lesz. a meghívón egy rózsaszín hastáncosnö díszeleg. az van ráírva, Bring a bottle & 3 sources. mi lehet az a 3 sources? nem tudunk rájönni. mondjuk egy nönek van annyi. és mi lesz R`s Babyvel? mindegy, valószínüleg ennek a mondatnak (Bring a bottle & 3 sources.) semmi köze a szexhez. azt sem tudtuk eldönteni, melyikünk tetszett neki.

Posted at 5:00 PM by torokszofi

reggel olyan meleg volt, hogy nem tudtam nyolcnál tovább aludni. szombaton. levettem Rossen polcárol egy Egon Schiele-életrajzot és ki is olvastam, mire felébredt. kinyitotta a szemét, hunyorgott, és hozzámvágott egy tízkilós Schiele-albumot. nem volt túl jó ötlet. nagyon rossz ötlet volt, de mostmár mindegy.

Posted at 6:59 AM by torokszofi

megvan a lakás. a Harlemben. szép. 1200 dollár / month. ami nem számít itt drágának. de. ki kell fizetni két hónapot elöre, plusz az ingatlanügynök 15 százalékát az egy éves bérletböl. ez fejenként is elég sok. és aztán rájöttem, hogy a Fulbright csak akkor tudja utalni a pénzem, ha van bankszámlám itt. de az csak akkor lehet, ha van social security numberem. az pedig nem olyan egyszerü, az hetekig tart. van egy áthidaló megoldás: ha bemegyek a nemzetközi diákok osztályára és ök adnak egy levelet, amelyben igazolják, hogy bár még egyelöre nincs social security számom, megbízható ember vagyok. ezzel a levéllel aztán mehetek a bankba számlát nyitni. és ekkor küldheti a Fulbright a pénzt. ami eltart egy-két napig. pedig ezt ki kell fizetnünk, minél hamarabb. különben ugrott a lakás.

ettöl rosszkedvem lett. R`s Baby pedig mindent megpróbált. vett nekem HubbaBubbát és meghívott vacsorázni.

Posted at 3:27 PM by torokszofi

ott álltunk egymással szemben, a kezemben az üres Dr Pepper doboz, a homlokomon fülledt meleg, Olga és én, ott állunk, ezerszáz ember körbe-körbe. RosemarysBaby-t várjuk, a mobilja bekrepált a múlt héten és a blackout miatt nem tudták mostanáig visszadni a szervízben. ez a negyvenkettedik utca, nem más, nézzük egymást és egyszercsak azt mondja, visszamegyek Bostonba, hallod, ma éjjel még ott van. Paulról beszél, Paul francia, harminchárom éves industrial designer, ö a nagy szerelem. Olga szerelme másnap utazik vissza Európába, hetekre, de lehet hogy hónapokra, nem lehet tudni, be tud-e lépni újra az országba, ezek ilyen dolgok, fehér négerek toporognak feszülten, bárhová nézel. Olga miattam jött New Yorkba, de most már csak arra tud gondolni, mi lesz, ha a hetekböl hónapok lesznek.

visszamegyek Bostonba, a busszal négy óra, éjfélre becsusszanok mellé az ágyba, és együtt leszünk még egy kicsit.

mire vársz, miért nem mondtad, mire vársz, indulj, lököttolga.

mosolyogni kezd, és már nincs ott, az órámra nézek, és a maradék Dr Pepper lecsorog a fehér nadrágom szárán.

Posted at 7:55 AM by torokszofi

ma halált megvetö bátorsággal elaludtam a metrón hazafelé menet. éjjel egykor. mit csináljak, ha 50 perc, mire a Times Square-rol hazaérek. semmi nem történt. mert hogyaszondja ez a Giuliani nagy fasiszta volt, gyerekek, rendörállam ezerrel, de a közbiztonság, az aztán ott van. idöben felébredtem.

ö pedig a leendö szobatársam.

Posted at 3:23 PM by torokszofi

tegnap éjjel fél tizenkettoig ultem a SOHO-ban és azt probáltam szuggerálni magamnak, hogy ez nem egy szaros film, ez bazmeg a reality. nem sikerult vegul. namindegy, elindultam hazafelé, Brooklynba, pontosan egy orát metroztam, mig végul egy szomoruszemu indiai fiu meg én maradtunk a kocsiban. a megállot egy masszivzold acelszerkezet tartja a levegoben és onnan ismerem meg, hogy egy zsidotemeto terul el alatta, katonas rendben sorakoznak a sirok, Rivka Geller, Morritz Apfelbaum, szep csondben a magas kerites mogott, felulrol a metrokocsibol mindent latni, a magas keritesen tabla CURB YOUR DOG, ami nekem valami miatt egészen szexuálisan hangzik, de ez az én bajom. tegnap éjjel egykor itt sétáltam haza, tokegyedul, mellettem a széles uton kamionok, nyitott ajtoval és egyik sofor sem dohányzott, csak ultek a sotét melegben mélán lábat logatva, oldalukon amerikai zászlo.

Rossen megérkezett San Francisco-bol, nem változott semmit, három éve él itt, ruhaboltban elado és filozofiát tanul az NYU-n. csak most nagyon rovid haja van. nála lakom, ameddig nincs meg a lakás. egy másik bolgár is átjon, nahát, tudom, mi az a Placebo, már reggel van, duborog a Pure Morning, Rossen behozza a teát, husz perc és indulok. otthon pedig már majdnem vége a napnak.

Posted at 3:15 PM by torokszofi

ide inkább polly jean.

Posted at 6:28 AM by torokszofi

we don`t like this. ezt mondta az immigration officer, pontosan olyan hangsúllyal, mint az Agent Smith, amikor a Keanu-t szívatja a Matrix 1-ben, hogy ugye Mr Anderson, blablabla. arra értette, hogy nincs még hol laknom és a Rossennél húzom meg magam 5-6 napra. nem bírta, hogy nemes egyszerüséggel beírtam a Columbia University-t az itteni címemnek. ott kelek, ott fekszem, mondjuk. a könyvtárban. ez nem nagyon tetszett neki. mindegy. nekem meg tetszik itt. Olgával meg Rosemary`s Baby-vel mászkáltunk egész nap. mindkettö nagy dohányos. de ez a város nem való a dohányosoknak. kiültünk egy étterem teraszára és rögtön megjelent egy copfos lány és megkérte öket, hogy az utcán dohányozzanak, miközben ott ültünk a teraszon, mondom, az utcán.

Rosemary`s Baby mondott egy sztorit a Rosemary`s Baby címü filmröl. együtt lakik két csajjal. az egyik 20, a másik 21. az egyik Ohio-ból, a másik Arizonából. kivette videón a filmet, és hát ugye a Mia Farrow-Rosemary a legvégén tudja meg, hogy bizony a sátán gyermekét hordja a szíve alatt. megnézték a filmet, mire a lányok csalódottan csak ennyit mondtak: szar a film, jól elbaszták, a végén nem is mutatták a sátán gyerekét.

muti, hagy lássam a sátán gyerekét.

szóval Rosemarys Baby barátom nem akar többet velük lakni. ezért keresünk most lakást együtt.

Posted at 1:14 AM by torokszofi

szerda este lementünk a Ráckertbe is, ahol sikerült végre Q-val találkozni. Blogger nomer 4, aki testet ölt. (1. loop 2. zsaklin 3. theatreal 4. Q) nyugodt volt és nem rinyált, mint ahogyan azt ő állítja. Lent volt még E. és D. és M és O. és Sárika és Árnyéklovag és loop (16,5). ezer képet készítettünk és arról beszélgettünk, hogy kit mikor látok legközelebb az életben. jókedvemvolt.

Posted at 11:20 AM by torokszofi

tegnap éjjel különös pornót néztünk. három férfi és egy nő egy sekrestyének tűnő szobában gyurmázták egymást, a háttérben egy negyedik férfi élvetegen pislogott, később kiderült, hogy a történet szerint ő a feketeszalma-hajú nőnek a férje. a nő sikkantgatott, a férfiak brit akcentussal nyögték, hogy pussy. nem ez volt az érdekes. húsz percig néztük és egyetlenegy nemi szervet nem láttunk. illetve a voyeur-férj a háttérben egyszer látni engedett petyhüdten valamit, de a következő pillanatban maga elé rántotta a térdét. ennyi volt. a kigyúrt férfiak arra használták a nőt, hogy mögé bújjanak, a nagy, tupírozott fekete haja mögé, például. visszatérő motívum volt még az egyik férfi erőtől duzzadó térdhajlata, hátulról, ahogy éppen kitakarja a brit puncit. nem láttuk egyszer se. spermát se. ettől függetlenül volt egy olyan jelenet is, ahol a nő lelkesen magyarázza a bodybuildereknek, hogy ennyi spermát ő még életében nem látott. "a bucket of sperm, my god, a bucket of sperm" [az r-et nem ejtette persze].
na mi ebből egy cseppet sem láttunk.

Posted at 11:26 AM by torokszofi

nagy út előtt ágynak dőlés, nem először. Kilencvenhét nyarán-őszén almát szedtem három hónapig Leech farmernél Anglia közép-keleti részén. egy hónappal az indulás előtt kiderült, hogy szalmonellám van. az egész család kaki-adagokat szállított a Váci útra, komolyhangú ÁNTSZ-hölgyek megmondták, hogy nem hagyhatjuk el az országot, amíg háromszor egymás után nem lesz negatív a kaki. Endre unokatestvérem csak azért nem szállított mintát, mert elhallgattuk, hogy azon a nyáron nála laktunk Pesten, különben neki is kellett volna, hiszen ő is ki volt téve a fertőzés-veszélynek, ugye. egyébként kutya-bajom volt. nem tudom, hogyan lettem szalmonellás. a komolyhangú hölgyek elmagyarázták, hogy a szalmonella másik neve 'a piszkos kéz betegsége'. a családom többi tagja vádlón nézett rám, én meg lenéztem a kezemre. szeretem a kezemet. ott ültünk az ÁNTSZ járványügyi osztályán, a Podmanickzy utcában. tényleg nem volt semmi bajom. aztán persze kaptam három negatív eredményt, és irány Anglia.

az angliai almaszedés előnye az volt, hogy ráncba szedtem kicsit az orosztudásomat. én voltam a magyar, volt két lengyel lány, az egyik a csodálatos Joanna, velük laktam egy lakókocsiban, a másikban két litván és két szibériai lány, akik teljesen normálisan néztek ki, pedig arra számítottam, hogy Szibériában az emebernek kicsípi a fagy az orcáját és mindig hunyorognia kell, de ők nem. az egyik nyurga, magas, vastagszájú, a másik törékeny-gömbölyű, mindketten simulós felsőben, gumicsizmában, szedték az almát, mint a gépek. a leggyorsabb a két csacsogó, butaarcú litván lány volt, a leglassabb én, mert én egyedül voltam, és úgy lassabban megy munka, szomorú voltam és unatkoztam. azért voltam egyedül, mert I. cserbenhagyott, ő lett volna a párom, de teltek-múltak a napok, és ő csak nem jött, Leech gazda vakargatta a fejét, de neki sem tudtam mit mondani, mondjam azt, hogy a nagyszerelmem beleszeretett egy német pasiba és Amszterdamban ragadt? nem mondtam semmit, szedtem az almát, goldenpepi, jonagold, meg a nagy zöld főzőalmák, mint a tökök, hevertek a földön, de nem tudtam megenni őket, olyan savanyúak ezek a főzőalmák.

fiúk is voltak, a moszkvai fiúk, már szombat délelőtt seggrészegen kurjongattak a szibériai lányok ablaka alatt. az egyikük különösen elvetemült, sunyi szemekkel, ő volt Igor. a lengyel Joanna gyűlölte, mert Igor direkte mindig az ő bögréjéből ivott, és szemetül vigyorgott hozzá. aztán egyszer a Joanna odaüvöltött neki, hogy 'te fasz', oroszul persze, mert a Joanna északi határvárosból jött és tudott ő, ha akart, oroszul, Igor megvadult, éjszaka volt, kergetni kezdte Joannát az almaföldeken, de Joanna cikázott, mint egy nyúl, én meg álltam a lakókocsi előtt és üvöltöttem, hogy 'come on, Joe, to the caravaaaaan, run, run', Joanna bevágódott az ajtón, mint egy izzadt kis ágyúgolyó, én meg becsaptam utána, rá a reteszt gyorsan, Igor nekizuhant kintről, megremegett mindent. bent ültünk a földön, Joanna, meg én, nagyon zihált, a haját simogattam és röhögtünk, Igor közben nekiugrott az ajtónak, újra, meg újra, üvöltött persze sokat, mi meg csak néztünk egymásra és azt suttogtuk 'he's crazy. he's fucking crazy'. és röhögtünk.

nem tudom, mi lett az oroszokkal Angliában. mert az egész azért volt, hogy bejussanak az országba. eszük ágában nem volt visszatérni Szibériába meg Moszkvába. nem tudom, mit csinál most Igor és a két lány, a nyurga, meg a kicsi törékeny.

Posted at 2:00 AM by torokszofi

eredetileg ma délután utaztam volna. egyébként aztán bemondta a rádió, hogy technikai okok miatt törölték a mai járatot.

este E-vel felmentem RB lakására. RB = Rosemary's Baby. ő választotta ezt a nevet magának. Rosemary Baby-jével bérlünk majd lakást New Yorkban. ő holnap indul, kedden már meg akar nézni három-négy lakást. ismer kint egy lakásügynököt. Olga is hívott tegnap, Rossen nevű közös barátunknál alhatok, amíg nincs meg a helyem. azért ez nagyon jó érzés. akkor is van hol aludnom, ha nincs.

Posted at 5:28 PM by torokszofi

nem utazom. nem vasárnap. elmondom, mi történt. kőszikla-szemű anyám felhívott valakit, aki lehet, hogy ismer valakit, írt egy kérvényt a nevemben, elment helyettem az orvosomhoz, kért tőle egy igazolást, elment a Vistába, és közben mindenkinek mesélte, mennyire rosszul vagyok. ami legtöbbször igaz, de néha jobb. szóval, átírták a jegyemet. a kőbevésett, teljesen eladott jegyemet. mert megsajnáltak. nem kell újra kifizetni. csak az átírást. tizenkilencedikén megyek. pont. később nem lehet, mert ha huszonegyedike után érek ki, el-vész-az-ösz-tön-dí-jam.

Posted at 11:28 AM by torokszofi

hiányzik a húgom. pontosan egy hónapja ment el. mire hazajön, én már nem leszek itt. hiányzik az illata, amikor összedugjuk a fejünket, mi, a testvérek. hiányoznak a bölcs tanácsok, mert annyira más, mint én. meg minden. hogy nélküle valószínűleg egy zavaros pojáca lennék. azt hiszem D. és E. barátnőm, a másik testvérpár tudják pontosan, mire gondolok.

tegnap hívott telefonon, Joseph, a barátja egy TV-show-nál kapott állást, az executive producer asszisztense és jó sokat fog keresni B-listás sztárok öltözőjének csinosítgatásával.

Posted at 11:51 AM by torokszofi

vesemedence-gyulladás. nem úgy, ahogy Heninek, hanem igazából. plusz 38-39 fokos lázak, mikor-hogy. fekszem és nézem a plafont, leszakad a derekam, izzadok és nyögök és megpróbálom elképzelni magam, ahogy vasárnap délután 2-kor öles léptekkel besétálok a Ferihegyen a váróba. még van négy teljes napom a gyógyulásra, különben vehetek új jegyet, új pénzért. ha egyáltalán lesz hely. tegnap ezért nem mentem ki az utolsó Sziget-napra, pedig ott találkoztam volna Q-val. ma küldött egy képeslapot, hátha jobban leszek tőle. tényleg, mintha most egy egy kicsit jobb lenne.

Posted at 11:32 AM by torokszofi

susie tegnap a vicces félrehallásokról írt. majdnem mindennap félrehallok valamit. egy furcsa, félrehallós világban élek. minden bizarr pillanatot meg tudok magyarázni magamnak. egyszer emiatt el is mentem fülészetre. leültem a rendelőben egy néni mellé. megkérdeztem tóle, melyik orvos van bent. azt kérdezte "Tessék?"

aztán egy hangtalan fülkébe ültettek, és egy mély férfihang furcsa szavakat zengett sztereóban. szilva. állás. fűrész. tükör. aztán emelgetnem kellett a kezemet, hogy melyik fülembe beszél a mélyhangú férfi. aztán kijöttem a fülkéből és azt mondta a szemüveges orvosnő, hogy kevés embernek van jobb hallása nálam. "a gond nem a hallásával van." nem tudom, mit akart ezzel mondani.

íme egy friss félrehallásom. apám mondott valami furcsát, érdeklődve pillantottam rá:

"Ma megnyitottam egy újabb nyílásomat az öregnek."

valójában persze:

"Ma megmutattam egy újabb írásomat az öregnek."

mondom, hogy érdekes világ.

Posted at 8:23 AM by torokszofi

péntek-szombat-vasárnap. meet the parents - road tour. gyönyörű, el nem hangzott mondatok.

gyűlölöm a halat. mindjárt lefordulok a székről.
igen, voltam Izraelben. igen, egy mindentmagábaszippantó zsidó nő vagyok, aki sokkal öregebb a fiadnál.
szerelmes vagyok belé.

soha, soha, soha nem leszek orvos, bármennyire is szeretné mindenki.
a lányod egy nimfa.
szerelmes vagyok belé.

nem tudom, hogy élem túl a következő néhány hónapot.
nem tudom, hogy élem túl a következő néhány hónapot.

we float. take life as it comes.