![[Powered by Blogger]](http://buttons.blogger.com/bloggerbutton1.gif){kind=small}
Posted at
9:02 AM
by torokszofi
a filmhus bulin összefutottam a berkivel, akivel három nappal azelőtt álmodtam. nem összefutottunk, hanem egymásra mosolyogtunk a füstön át, aztán én elindultam, ő meg felállt és továbbra is mosolyogva felém indult. jó pillanat volt. aztán beszélgettünk egy kicsit. két és fél éve nem beszéltünk, de tudunk egymásról. az egyik legjobb barátnőm volt, Szófia után, az egyik legjobb újkori barátnő. aztán írt egy levelet, hogy többé ne keressem, azt hallottam, a szilvivel is ezt csinálta. azt hallottam, bekattant. nem, nem ezt hallottam, ezt gondoltam. de most ott állt előttem és a diószemeivel jókedvűen azt mondta, "ez volt életem legborzalmasabb éve." erre azért rácsodálkoztam, mert nekem is. lehet, hogy a halál miatt, ami februárban elért, lehet, hogy azért a new yorkért, amiről itt soha nem írtam, mert private, vagy a hazatérés miatt, ami egyelőre nem úgy sikerült, ahogyan elképzeltem. berki közben elmesélte a zsenge fiút, aki három hete szakított vele, de felajánlotta, hogy azért hetente egyszer "összejárhatnak". heti egyszer - micsoda óvatos, rendszeres becslés a félismerős-baszáshoz. tiszta, jól behatárolható, veszélytelen. berkinek persze erre nincs szüksége. aztán telefonszámot cseréltünk, de nem hiszem, hogy hívni fog, mert ha jobban belegondolok, én erőltettem az egész számcserélősdit. dehát három napja vele álmodtam, ilyenkor le lehet váltani a páncélos őröket.
Posted at
11:48 PM
by torokszofi
nem aludtunk semmit. jó volt, J lefogyott, de ez az egyetlen változás, RsBnél hevertünk hárman az ágyon, mint egy tutajon, a tenger a kölyökkutya volt, éles fogakkal ugrabugrált körülöttünk. vajat kentünk a diós bejglire, aztán J mesélt Gatorról és a többi dokumentumfilmről, amit ide úgyse hoznak be, marad az amazon.
úgy tűnik, new yorkban nem változott semmi, de mitől változna?
Posted at
11:12 AM
by torokszofi
J ma érkezik, éjjel találkozunk az állatorvos gyerekkori barátjánál. decens hármas lesz, én valószínűleg józanul, ők ketten gőgicsélve - vagy fordítva - leltárba vesszük az elmúlt félévet. P közben családi turnén, de holnap délután újra itthon lesz. előtte még akasztott a fenyőre egy láncfűrész-díszt, közvetlenül a barátságosan pislogó all seeing eye - dísz alá. azért van szaloncukor is, valamit enni kell az ünnepek alatt.
Posted at
8:21 AM
by torokszofi
egy hízott spam betört a yahoos address bookomba (betört=én adtam meg neki a jelszavamat, mert hiszékeny és gyermeteg vagyok) hahotázva szétterült rajta, és most elküldte magát ötmillió embernek. a yahoos mailem a legrégebbi, 96 vagy 97 óta használom. ez azt jelenti, hogy Oxfordban a jó öreg John is kapott meghívást egy nemlétező ingyen sms-listára, meg a többi zörgőcsontú szellem, és néhány percig együtt tűnődhetnek, hogy "mi ütött ebbe nőbe, ennyi év után, blabla, mi lehet vele / god, not that again, blabla". szóval azért mindenesetre felpezsdült egy kicsit a kapcsolati hálóm: a barátságos spam hatására jelentkezett egy bukaresti lány, akit évekkel ezelőtt Stratfordban ismertem meg, egy konferencián. a lány, nevezzük Hertának, aprószemű hörcsögnő, a szökőkutas, szentivánéjire dizájnolt kertben ácsorgott és egy Romániában épülő Shakespeare-házról mesélt, amit azt hiszem annak a kiadónak a vezetője tervezett, aminek az egyik Sh-fordításáról tartottam kint az előadásomat. értelmes, hideg lány, olyan élesen vált el a festett háttértől, hogy meg kellett kapaszkodnia, nehogy min-dun-ta-lan orra essen. erre akkor jöttem rá, amikor egyik éjjel séta közben betértem egy stratfordi seven elevenbe, Herta állt a pultnál egy derűs indiai mellett és beütötte a három csomag malteserst, "három", gúnyosan mosolygott, "szereted a malteserst", ja, ja, motyogtam és nagy zavarban voltam az öngyújtós polc előtt. ez lassan négy éve történt, Herta eltűnt, most pedig írt egy emailt a kövér spamre és elmondta, hogy férjhez ment és ez és ez a neve most, Cambridge-ben él és színházi fordításokon dolgozik. rákerestem az ez és ezre persze, google nation, és a gép kiköpte, hogy Herta egy dán/német/svájci hercegnő és egy angol lord egyetlen fiához ment hozzá, rajta volt az eljegyzésük a royalsportalon, vagy min. szentivánéji fordulat, nem csoda, hogy elhallgatta.
a többi spam-válasz is jó volt, az egyik peng litől érkezett, régi kínai tanítványom, aki először New Yorkban aprította a káposztát feketén, most pedig Las Vegasból írt, azt írja, most loan officer. everything is ok,just a little hard at the begining,u know that! üdvözli a húgomat is, take good care. a rabbi is bejelentkezett, a subject annyi, "hol vagy most?", aztán folytatja, hogy hívjam föl. haha, egyszer karácsonyeste hívott apáméknál, apám tajtékzott, azok még a nehéz idők voltak, sok keserűséggel, bár gyanítom, hogy apám joggal vádolta meg a rabbit teátrális húzásokkal, tényleg szereti az ilyesmit, a szeme csillogásából láthatod, igazi játékos. a húgom is írt, boldogan, hogy "köszöni a meghívást", a spamet már be is engedte a mailboxába, mostantól ott is szabadon garázdálkodhat.
Posted at
1:58 PM
by torokszofi
rettentő csütörtök, mindegy. az előbb kaptam egy képet, de egy másikat teszek ide, ugyanabból a filmből.
Posted at
2:20 AM
by torokszofi
mostanában anyámmal álmodok, egyszer azt, hogy jól kereső regényíró és a telefonba beolvassa a negyedik regény első két bekezdését, máskor azt, hogy bemutat az új szerelmének a Deák téri metrómegállóban, aki izgága, ősz szakálla van és pofákat vágok rá, a neve László.
tegnapelőtt felmentünk hozzájuk, kaptunk két elég nagy csokimikulást, anyám beszárította "szépre" a hajam, aztán a lépcsőfordulóból vissza kellett rohannom, mert apám elfelejtette odaadni az ő ajándékát, egy technocolrapidszagú mikulás-sipkát, zörgő nejlonban. a csomagoláson ez állt:
Hullandásveszélyes gyerekek részére
Posted at
10:25 AM
by torokszofi
meg kell tanulnom újra nagynak látni ezt a várost. különben elveszek benne.
hey boy. p u t t i n g that damage on.
Posted at
11:10 PM
by torokszofi
Call out Gouranga be happy!!!
Gouranga Gouranga Gouranga ....
That which brings the highest happiness!!
anyád.
Posted at
11:42 AM
by torokszofi
éjjel fekete-fehér orion partira öltöztünk. a fülemben volt egy kis kék, a bakelitlemez-fülbevalón. p fekete nadrágján rejtett piros levis csík. a taxi késett, a filmen elaludtam tíz percre, nem tudtam hirtelen, Villa ezredest megölték, vagy csak letartóztatták. később Galád megerősítette, hogy pontosan ott ült le a film - ő is ugyanott aludt el rajta. D a végére érkezett meg és felrótta MCnek, hogy miért nem írja a blogját. nem tudom miért, de ettől belterjes, meleg jókedvem lett. már a kocsiban ültünk, amikor M telefonált, hogy hát túl sokan vannak a házibuliban, de átmennek valahová, de akkor én már csak az ágyunkra tudtam gondolni és a hosszú, boldog elalvás-előtti órákra. aztán hajnali ötkor kaptam egy smst Moszkvából, RsB kiment pár napra jégtáncot nézni és csukott szemmel visszaírtam neki: VÁRUNK HAZA, SZOFIKÁD.
reggel van, dél van, Giacomellit várjuk, megjön, beülünk a kocsijába, benyomjuk az ipodot meg az itripet és elindulunk szlovákiába. szendvicseket nem csinálok, mert p szerint "ugyan, veszunk valamit az úton". ez a terv, és akkor most felöltözöm.
Posted at
1:26 PM
by torokszofi
az előbb K munkatárs rádöbbentett, hogy nem járok sehová. nem járunk sehová, csak vacsorázni, a hegyre, át a hídon, a bástyára anyámékhoz, a nyírjesi házba, a kisfalu-házba, az éjjeli kollégiumi órám után fent a Citadellánál a rózsaszín-neon feliratú Búsuló Juhász kanyarban megállunk és nézzük a losangelesi fényeket. ez nem Szóda, inkább tengeralatti lounge. de azért lemegyünk valamelyik nap a Szódába is, és megnézzük, hány embert ismerünk meg sápadtan vagy teljes sminkben.
Posted at
1:21 PM
by torokszofi
pénteki ragyogás, a reggel a megállóban indul, a húgommal nézzük a ködös folyót. itt fotóztam burnuszos horgászokat hétfő délután, amikor a két alvajáró lomha árammal sétálni indult. anyámat hívom, mert a gépét megint lekapcsolták, úgyhogy inkább a Váci utcán át hazafutott. a fogorvosnál elzsibbadok, Zsuzsi asszisztens elárulta, hogy Árpa Attilába szerelmes évek óta, aztán a hatossal belüktetek dolgozni, izzik az ablak a hátam mögött. "önmagukat megemésztő csecsemők" suttogja V, "most nem akarok beszélni", ezt még halkabban, úgyhogy megy tovább a munka, délben.
Posted at
1:09 PM
by torokszofi
E hívott, hogy találkozzunk, de csak a jövő péntek jó. addig is ezt küldöm neki, szeretettel.
Posted at
8:21 AM
by torokszofi
sensi. egy hete RaZo a technocolon, hogy nagyszakállú Laci bácsi az énektanár, és hát onnantól kezdve tudtam, hogy ez csak az a Laci bácsi lehet, szóval akkor ő is a Háromszázötös Ságvári Endre úttörőcsapatba járt, de nálam a Thália a Tinódi. még azt is mondta, hogy Piroska néni, erre én meg: Trudi néni. zászlónak tisztelegj.
Posted at
2:00 AM
by torokszofi
egy éve halloweenre műszempillát ragasztottam és szőke parókát vettem, igen, szőkét, Rick lefotózta, de a link alig használható.
kezdek helyrejönni, több ponton is.
este láttunk egy régi szépfiút, régesrég megdicsértem a szőrös hasát, a szempillái még mindig ravaszul göndörödnek, de az arca gumírozott. forgalommal szemben haladt az Opera előtt, gyalogosan, a karját himbálta. nem öregedett, de az a gumiarc! mondomén, a festettszőke harmincas nő, ha.ha.
f eats the s
RsB új blogot indított. http://manunder.blogspot.com/
Posted at
7:09 PM
by torokszofi
a harlemi autónk. jó kép lett, Benny bácsi csinálta, Pete aznap viselte először a native indian mandzsetta-gombjait. (először és utoljára, mert az egyik beleesett a kukoricalevesbe és soha nem került elő)
Posted at
4:30 PM
by torokszofi
boldog vagyok. ez unalmas mondjuk, írni sem lehet róla. gondterhelt vagyok, erre meg ott vannak a barátaim. a blogot így hát leszarom, "miért nem akarsz találkozni vele?" ezt írom J-nek, de nem válaszol, lóg a kérdés a cset-ablakban, a 26. utcában vagy hol, második avenue, vagy harmadik, de nem válaszol. délben RsB elkísér, a menzán ettem, ő meg baracklét szürcsöl, rátapadt a vákuum, ablakpárkányokról álmodik, ilyenekről beszélgettünk. és a dolgok, amikkel lassan törődnöm kell: PhDszigorlat 100 000 forint, hahahahaa, negyedóra bohóckodásért. nem baj, januárig meglesz, V-től kapok tételeket, ő már túl van rajta, de váratlan haláleset miatt nem tudtunk találkozni a héten, na ettől összerezzenek, ha megszólal a telefonom tegnap például volt egy ilyen, izzadós, ideges kiabálás utána, persze senki nem tehet semmiről, a húgom se, aki hívott, és a következő mondatot kellett neki lefordítanom:
While leading multiples stock mainly the mass market,
volume selling midi systems which became popular in
the early 1980s, Richer Sounds sells only hi-fi
separates such as tuners and amplifiers.
richer sounds. better.
Posted at
9:27 AM
by torokszofi
pénteken végül nem mentem a lányokkal, átkúsztam a hídon, kiértem az éjszaka világító térre, de a hotelbe nem mentem be. három órával korábban a kávézóban filmet forgattak, csak akkor értettem meg, mennyire bántott a reflektorfény, amikor kikapcsolták. MCvel ültünk és négy órán át férfiakról beszélgettünk, naná. otthon megfájdult a fejem, a szemem, a fogam, a torkom. úgy éreztem, hogy én vagyok a világ legszerencsétlenebbje és sírósan átadtam magam a fájdalomnak. nehéz hét volt, de a simogatás és a cataflam elmosott mindent és szombaton új hét kezdődött. most ramones szól, aztán pixies, aztán ramones, P összeállított egy palacsinta-playlistet amíg a konyhában van. we go to sleep. as breathing flows.
Posted at
10:23 PM
by torokszofi
vasárnap meghalt Janet Leigh, a zuhanyzós Janet Leigh, akit 1960-ban halálra szurkált Norman Bates-Anthony Perkins a zuhany alatt, aki viszont 1992-ben halt meg (AIDS-related disease), akinek a felesége Berry Berenson fotós/színésznő volt, aki 2001. szeptemberében halt szörnyet, amikor a gépe az északi toronynak csapódott. nem tudom, mi ütött belém, sanda cinemorgue blog, megyek és megnézem AZ IDŐ URAI-t, múlt héten kaptam a kekitől.
arctalan szárnyas férfiak, erre!
Posted at
1:56 AM
by torokszofi
két napja nem hajnali 4 óra 50 percre állítom a telefonom madárcsicsergős, dél-koreai ébresztőjét, hanem kikapcsolom az egészet, úgy, ahogy van. kész vagyok az egyik munkával.
szombaton Giacomelli, P, a húgom és én lementünk a faluba, ahol a Kis utca 387-es szám alatt körbejártuk a romjaiból lassan tényleg előbukkanó parasztházat, amit anyám vett a nappali éjszaka hatása alatt - apám csak ezzel tudja magyarázni, hogy amikor kikapcsolódásként elutazott az országban legteljesebb napfogyatkozást produkáló vidékre, és egy Ilona nevű helybéli öregasszony elvezette az eladó házhoz, ő kinyitotta a retiküljét és megvette. az előző lakó nyolcvanhét éves volt, a padláson ránkhagyott egy skanzennyi ismeretlen használati tárgyat. A ház hátsó része félévvel később összeomlott, anyám szomorúan cuppogott a sáros romok között a pesti gumicsizmában.
de most beültünk Giacomelli kocsijába és mi is lementünk. eltelt öt év, áll a ház. vigyorogva mászkáltunk át a szobákon, paskolva a friss falat, apám pedig a fejét ingatta kajánul, "tessék, a röhögő örökösök". születésnapja volt pénteken, egy hete tart az ünnepségsorozat, én még egy kicsit húzom, csak jövő pénteken lesz pénzem ajándékra. az út szélén egyszer majdnem kiugrottam, hogy mézeskalácsot vegyek neki, de meggondoltam magam, valami mást akarok. ma délután ünnepi ebéd nagynénémékkel, P is eljött, hősiesen tűrte, hogy a beszélgetés kétharmada az esküvőnk ("na, és mikor lesz az esküvő?") és gyermekeink ("az Ancsa egyik ismerőse egymilliót ajánlott annak a lányának, aki az első unokát szüli, Sándor, hallod?") körül forgott. Sándor az apám. húgom méla, olaszdíva szemekkel ült végig, meg se szólalt, nagybátyám pedig szűkszavúan beszámolt következő sivatagi útjáról, ahol egy szál magában ül majd és a lefúrt kutak vízszintjét jegyzi fel minden reggel, és fülel, mikor jönnek a beduinok, hogy elrabolják a dzsipet. jövő szerdán indul.
Posted at
11:13 PM
by torokszofi
deneuve és sagan. sagan szerette a sportautókat, volt egy komoly balesete, egészen a klinikai halálig nyomta a pedált, utána pedig megkérdezték tőle az újságírók, milyen a halottak között.
"nem akarok senkit elkeseríteni, de semmilyen. az a nagy semmi. a halál a semmi."
Posted at
9:22 PM
by torokszofi
a tücskök között valaki most elkezdte a la isla bonitát fütyörészni a sötétben.
nem előre megyek, inkább azt számolom, mit csináltam ma egy éve. melyik képeslapot adtam fel. milyen terveket gyúrtam. milyen utcákra fordultam be lélegzetvisszafojtva. nem tudtam előre semmit. nem ébredtem fel, még az utolsó napon sem. nem találok összefüggéseket, ma sem.
de. felmentünk a libegővel, alig tíz perc és lenéztünk a városra, lapos, szép, fehér kavicsok.
Posted at
6:01 PM
by torokszofi
megtaláltam a második könyvesdobozt. a 62-es számú postán őrizték hetek óta, a Nyugatinál. bemutatom a személyimet. a borzarcú férfi hátramegy a raktárba és fújtatva lerakja elém. kicsit át van csomagolva, a szállítólevélen a saját, harlemi betűim.
- van itt egy jegyzőkönyv is, alá kéne írni.
- miről?
- hogy a postán át kellett csomagolni a dobozt, mert megsérült. alá kell írni, hogy minden megvan hiánytalanul.
- jó, akkor kérem a dobozt, belenéznék.
- nem adhatom át, ameddig nem írja alá a jegyzőkönyvet.
- de akkor honnan tudjam, hogy minden megvan?
- ez az előírás.
- értem.
aláírtam. minden megvolt.
Posted at
5:51 PM
by torokszofi
J-vel fotókat nézegetünk. ő a 26-ik utcában. én a váci út mellett. mindketten éhesek vagyunk és most ezt nézzük éppen.
Posted at
8:05 PM
by torokszofi
felfedezzük a környéket. ma csak egyszer voltunk pesten. P az előző lakó névjegykártyáit elemzi. hatjegyűek a telefonok. főzni akartam, de még nem jött el az ideje. antemeridiem napágyon fekszünk, aztán lehúzzuk a velenceit.
Posted at
11:51 PM
by torokszofi
rengeteg a hulye, sok a szomoru, olajos a villamossin, hogyan zarhatnam ki oket? azt hiszem new yorkban jo volt, mert nem voltak emberek korulottem, RsB es J nem szamit, mert ugyanabban a pillanatban hordulnek fel, mint en es altalaban ugyanarra, ugyhogy nem voltak tobbiek, csak a fekete laundry, csotanyok es a pumpernickle bagel.
az uj lakasban nagyokat mosolygunk, a dobozok eltakarjak a szobakat, de hetvegere kitisztul, azt hiszem, ez lesz az en varam, nem johet be senki, mert ez a felkeszules idoszaka. ujra rossz a gepem, egykedvuen magam ala gyurtem a kolcsonbillentyuket.
Posted at
7:51 AM
by torokszofi
figyelj, eltűntem, mert most költözünk, meg dolgozom, csütörtökön meg szétesett az egész, én elszenderedtem és onnantól mindegy volt, de az eszter azt mondta, hogy neki azt mondtad, hogy te nélküle úgyse, és arra is gondoltam, hogy mostanában inkább Rómát várod, ezzel tompítom a lelkiismeretemet, de most felhívlak, mert nálam van a Frances DVD-n, J küldi, szóval felhívlak most reggel 8-kor és megkérdezem, reggelizünk-e együtt, amíg a másik tintahal alszik. ha te is alszol, visszabújok aludni.
Posted at
8:18 AM
by torokszofi
ha még egyszer, még egyszer valaki Tisztelt hölgyemmel meri indítani az olvasói levelét, válaszolok.
más. tegnap nagy öröm ért, kétórás telefonálgatás után rábukkantam az egyik könyvesdobozomra, amit new yorkból küldtem magamnak és hajón imbolygott át az óceánon. egy posta raktárában találtam meg, M cipelte a kocsiig. két darab van, a másik dobozt még keresem, július 3-án adtam fel harlemben, biztosítást is kötöttem rá, de ez mindegy, mert a biztosítási fecni benne volt a piros bőrtárcámban, amit elloptak. az a trükköm egyébként, hogy minden postai alkalmazottól megkérdezem, hogy hol lehet és rengeteg hasznos telefonszámot gyűjtök össze, bár többnyire ezek foglaltat jeleznek. tegnap megtudtam az Országos Logisztikai Központ telefonszámát. nem adom fel, bár az orczy téri elosztóban azt mondták, hogy nyoma sincs, hogy megérkezett volna az országba.
Posted at
8:15 AM
by torokszofi
it's not my place, oh no, in the 9-to-5 world
Posted at
11:55 PM
by torokszofi
péntek éjjel Lolánál, a tetőn álltunk, a szerelmemmel és RsBvel (na igen, ez két különböző személy, lányok), és néztük a tüzijátékot. soha ennyire keveset nem éreztem tüzijáték közben. csak a repülőket figyeltem a fekete égen, tetszik az ötlet, jegyet venni augusztus huszadikára, mondjuk este 9-re és elrepülni széles mozdulattal a szikrázó, robbanócukor város felett. Lola éppen itthon, így hát nála volt a tüzijáték-buli. nem mertem ránézni, annyira távoli volt a mosolya. Teréz is itthon, egész kis new yorki banda lehetett volna belőlünk, RsBvel beszélgettek a petárdák alatt. J hiányzott, nagyon. aztán eljöttünk és bebújtunk a színes lepedők közé, aztán később nyolc helyen csípett meg a pók, de ezt már nem éreztem.
Posted at
2:40 PM
by torokszofi
egy kis spoiler akkor. Egy makulátlan elme örök ragyogása. A nyolcadik kritikát olvasom arról, hogy ebben a filmben a szereplőknek kimossák az agyát. miért kell ezt elárulni? nem fair. én márciusban láttam az upper west side-on, hálistennek fogalmam se volt, mi ez a film és úgy ültünk be rá. mert úgy sokkal jobb. na mindegy. spoiler-spoiler.
álmomban az arab étteremben voltam, ahol new yorkban dolgoztam. bent ült Nathan, a főpincér-színész és kártyalapokat dobált az asztalra. mellette Melchor állt, a filippino táncos, büszke, jéghideg Melchor, az álszemüvegében. éppen felnézett, amikor elmentem az étterem előtt, biccentett gúnyosan. továbbsétáltam, szélesen mosolyogva, nem bánthatott senki.
a húgom kint van most, éppen new yorkban, váltottuk egymást. húsz méterre lakik az étteremtől, Nathantól, Meltől, Logantől, túl sok a név, hiába meséltem neki, nem hiszem, hogy megjegyzett egyet is.
Posted at
7:59 PM
by torokszofi
tegnap is azt mondtam valakinek, hogy jó itthon. meg hogy nem bántam meg, hogy hazajöttem. de ez nem elég. mert teljesen mindegy, hol vagyok.
Posted at
5:21 PM
by torokszofi
ja, még szombat hajnalban A. hívott, hogy a napkeltében az árpa attila éppen engem [c'est moi] gyaláz, de nem vettem fel, csak üzenetet hagyott. na, gondoltam, pedig nem is ismer az attila, nem tudja, milyen helyes, érző lény vagyok. aztán egy órával később visszahívtam A.-t, és vihorásztunk, meg hogy a verebes megvédett, pedig ő se ismer, tudhatnák, hogy ennek így semmi értelme, mert szombat hajnalban alszom és nem kapcsolom be a tévét.
yet another pathetic.little.name.dropper.post.
Posted at
11:13 PM
by torokszofi
paradicsomot kockáztam a fertility parkban, amikor az egyik emlékem tönkretette az egész tegnapi napot, egészen pontosan én tettem tönkre a tegnapi napot, aztán elkezdődött az éjszaka és nappalt csináltunk belőle, ez nem könnyű, de ha ketten akarják, sikerül. ma pedig az utcáról kiabáltuk a nyitott erkélyajtóknak (két darab), hogy dedóó, végül a bejárati ajtót kellett használnunk, de ugyanolyan kellemes időtöltésnek bizonyult.
Posted at
8:03 AM
by torokszofi
tegnap elkezdett fájni a fogam, azt mondta, hívjam fel a fogorvost, én csak vonyítottam tompán, a Duna-lépcsőkön ültünk, de nem hagyta annyiban, tárcsázott, a másik kezével az arcomat simogatta. a fogorvos azt mondta, gyere, most, és kihúzta a fájós fogat, közben végig kattintgattam a minoltámat. ennyire egyszerű egy foghúzás? egy mozdulat. aztán éjjel elmentem beszélgetni egy szomorú szerelmes nővel, és órákon át próbáltam elrejteni a boldogságomat.
Posted at
11:13 PM
by torokszofi
itt halt meg, ebben a kanyarban, mondja az apám, éppen szemöldököt tépek a hátsóülésen a sötétkék, leárazott LaSalle csipeszemmel, az East Village-ben vettem, hazahoztam és még nem vesztettem el, pedig a hajgumik, a névjegykártyák és a fülbevalóhátsórész mellett a szemöldökcsipeszeim tűnnek el a leghamarabb. azt akartam mondani, hogy álljunk meg, ki akarok szállni egy kicsit, de nem megy a beszéd, a beton tükörsima, szép, új, siklunk rajta tovább, a jobbkanyar után újra egyenesben. februári, gyors aszfalthalál. hátrahajtom a fejem és a szürkepöttyös műanyagot nézem, amíg csak szürke lesz belőle.
Posted at
12:31 PM
by torokszofi
izzad a borz és szodomita vitray. csak kettő a múlt éjjeli félrehallásaimból. az egyik egy amerikai kultfilm angol címe.
Posted at
8:59 AM
by torokszofi
a tegnap dögnapnak indult. reggel DVD-s szilvi hívott, hogy írjak át két borítót, mert így nem lehet eladni őket. javítottam, de szíven ütött. aztán bent kaptam a korrektortól egy véleményt, hogy elfelejtettem magyarul és odakenem az angolt a magyar tetejére, aztán a keki odajött, hogy mi a 'csapó' angolul, mire hozzámküldték persze, de én csak erőlködve néztem vissza és azt motyogtam 'ACTION'. 'ACTION'. a zoli erre azt mondta, hivjuk fel a borit, a bori mindent tud és a bori tudta. tudta, hogy 'clapboard'.
de aztán este P értem jött és éjjel elmentünk a Margitszigetre az esőben, mert 'csak szitál', és hátha nyitva van a Sarkkert, aztán cuppogtunk kicsit a bordó futószalagon és elmentünk a körútra vacsorázni. hazafelé futottunk, de csak azért, mert kipróbáltuk, milyen képeket lehet csinálni magunkról futás közben, közben kétszer kibicsaklott a bokám, de nem tudtam abbahagyni a nevetést.
Posted at
8:49 AM
by torokszofi
sue írt, válaszoltam, levelezgettünk. most látom, a blogján közben folytatta a zsidó sztereotípiák bloggerszemmel - sorozatot. tegnap a 'göndör haj', a 'sötétbarna szem', a 'vöröses haj', a 'vastag száj' és természetesen a 'nagy orr' került sorra. azt hiszem, nem értett meg.
Posted at
8:04 AM
by torokszofi
Giacomellivel autóztunk jobbra-balra valamelyik nap, a könyvelőhöz, aztán valami memóriakártyáért, aztán a DVD-munkáért, aztán haza. szuszogtunk a melegben, én fényképeztem, ő fittipaldi kanyarokkal szórakoztatott és minden olyan volt, mint régen, még a céges bélyegző is ott pihent a bal térdénél. igaz, cégtulajdonosi pozícióm a múlté, alkalmazott lettem, úgyhogy most az a játék, hogy kávét hozat velem, de az autóban csak legyezgetni tudtam, a Kisvárosi komédia című film DVD-borítójával.
tegnap azt az információt kaptam, hogy a berki egyiptomban van, pedig az utóbbi időben elég sokat mászkálok az utcájában és vártam, hogy véletlenül összefutunk.
Posted at
1:57 PM
by torokszofi
"Ha a zsidó fogorvosom eltekint a szájamban található üzleti lehetőségtől, akkor nem kell erőltetni."
Suematra szalonzsidózik. kár, hogy olyan nincs. a 'szalonzsidózás' kifejezést akkor használom, ha olyanok zsidóznak, akiket egyébként szeretek/tisztelek/értékes embernek tartok. de igazából jól tudom, hogy valaki vagy zsidózik, vagy nem. még ha finoman csinálja, az első hang nélkül, óvatosan, így: '[...]idó', akkor is. túl sok a zönge, mi? jól van.
Posted at
1:52 PM
by torokszofi
húgom New Yorkban, én itthon. tetszik neki a Times Square, ott indított. ott illik indítani. annak idején én egy gyengén megvilágított, szúrós szagú brooklyni lépcsőházban indítottam, Rosszennél. az első három amerikai hetem. oké. kezdem a nosztalgia-tripet.
Posted at
10:59 AM
by torokszofi
Csillagváros széthullott, nem tudtam ugyanúgy visszajönni, ahogyan itt hagytam egy éve. kriminális napok, persze az én hibám, mi aludtunk nyitott ablaknál egy földszinti lakásban, hogy aztán Nefritke cikket írhasson belőle és én nem figyeltem a táskámat eléggé a Dunapark cukrászdában. de most egy olyan helyre van szükségem, ahol lehetek ennyire felelőtlen. csak ennyire. budai lány leszek, P pedig budai fiú.
semmihez sem hasonlítható egy jó kis Spice vasárnap délelőtt,
We got Em in the place who likes it in your face,
we got G like MC who likes it on an
Easy V doesn't come for free, she's a real lady,
and as for me you'll see
.
Posted at
6:01 PM
by torokszofi
a hajnali betörő után most a tárcámat lopták el a cukrászdában. minden benne volt, ami fontos. a bankkártyám PIN-kódját 5 perc alatt törték fel. rejtély, hogy csinálták, nem volt sehova leírva. beálltam a cukrászdában a sarokba és ott sírtam amíg P fizetett a forró csokiért.
Posted at
9:01 PM
by torokszofi
éjjel veszélyben voltam, de nem történt semmi, rácsokat akarok az ablakomra. most hallom, hogy az ablakomba beépítették a rácsokat. odanézek, tényleg. csak nem kellett volna .tárva.nyitva. hagyni. így hát egyáltalán nem szeretek itthon lenni, de nem poroszkálhatok éjjel-nappal a körúton. ja, és ez az egész ablak-rács dolog, ez real. nem egy szipogós metafora. fa és üveg.
Posted at
10:59 AM
by torokszofi
mindennap délelőtt 11-kor elfog az álmosság. az ipodomba végül nem gravíroztattam semmit, már nem volt idő. most azt találtam ki, hogy hülyeség a tökéletes felületet összekarcolni. de közben azon gondolkozom, mi lett volna az az egy szó. vagy kettő. mondjuk ennyi:
Posted at
9:41 AM
by torokszofi
oh, england, my lionheart
RsBvel lehetett a legjobban kate busht hallgatni, most egyedül nyivákolok és várom a zivatart. lassan minden a helyére kerül. tegnap kaptam egy levelet, egy színháztól, 800 kilométerre innen, munka, negyven napra. nem tudom. kicsit el akarom engedni magam, lassan körözni a lábfejemmel a szőnyegen, amíg az útlevelem a téli harisnyák alatt lapul.
Posted at
9:45 AM
by torokszofi
a szőnyegre dobálom ki az egy évemet, aztán a kézipoggyászomból előhalászok két darab bicskát, véletlenül hagytam benne, átment a new yorki és a párizsi szigoron, átsétáltak velem csak úgy, egy sárga és egy piros, fel a gépre, peckesen.
boldog vagyok. tegnap szüleimnél családi vacsora, senki nem változott semmit, ez jó. éva pedig mindjárt átjön! csak előbb lezuhanyozik! meg mi is! mindenki illatos lesz!
Posted at
1:59 PM
by torokszofi
a döntéseim rendre hajnalban születnek, fél három és fél négy között. ez inkább magyar idő, mint amerikai. talán ezért is döntöttem úgy, hogy még összesen 4 napot maradok. ma, holnap, holnaputan és a vasárnap. hajnalban lemondtam a mobilomat és az AOL-t, utóbbinál nagyon nem akartak elereszteni, álltam az ablakban és bámultam a lábam alatt a sötét utcát és hajtogattam fáradtan, no, no, i am definitely leaving the country on sunday. for good. ma jön a bankom. és a posta, mert a könyveket csak postán tudom hazaszállítani. és az egyetemi beiratkozás törlése. más nincs. hosszabbítottam és most rövidítek, önkényesen. for good. for the better.
Posted at
1:09 AM
by torokszofi
igen, az utolsó hét a legnehezebb. és lassan eljön az idő, amikor egymás mellett lélegzünk, nem éjszakákra, hanem évekre. nem is tudom elképzelni, milyen ez. a blogot olvasgatom és megsimogatom a falat.
a napokat többnyire J-vel töltöm brooklynban (RsB eltűnt valahol, szintén brooklynban, a jövőjét építi, különben is Pride, in the name of love.), J-vel semmi de semmi más nincs az agyunkban csak a szerelem, meg egy kis iPod-trip, 6 hónapos részletre. J boldogan nyomkodja a porcelán gombokat. az utcán találunk egy retró komódot, a postásnő segít, a polcokat felrakhatjuk a kocsijára, a többit vihorászva húzzuk-vonjuk, csak egy sarok. beállítjuk a nagyszobába, kint zuhogni kezd az eső, a komód hálásan nekidől a falnak és mi megesküszünk, hogy ragyogni kezd, világít a szobában. a strand elmarad, a 39 lépcsőfokon elalszunk aztán a takaró alatt J új szobatársáról pusmogunk, a rózsaszínhajú Aaronról, aki valószínűleg teljesen hülyének néz minket (és természetesen leszbikusnak).
szerdán, esetleg csütörtökön elkezdek csomagolni. most viszem haza a könyveim nagy részét, RsB kölcsönadja a bőröndjét, párizson át megyek, a ferihegy a kedvenc szavam.
Posted at
7:30 PM
by torokszofi
most lettem kész Mamacash filmjének a fordításával, jó a kedvem. elszoktam a fordítástól, lehet, hogy ezért ment ennyire gyorsan. send! zzzzzing! MC azt ígérte, ezen a nyáron is főz nekem bolgárkaját. 3-4 fajtát, ugye? mint a múltkor.
Posted at
4:23 PM
by torokszofi
48 óra alatt évek változnak meg. csak bírjuk az iramot. két hét múlva otthon vagyok. pihenek egy kicsit, behunyt szemmel.
Posted at
11:23 PM
by torokszofi
et bien
ecoutez l'histoire
de bonnie and clyde
a napjaim szép lassan ellaposodnak, semmi kipördülő autóból kiugrálás, semmi tortadobálás, no night swimming. csak a garasoskodás, a hőség, a mocsok. ma este azért elmegyek J-vel moziba, stepford wives. ja, és a Madonna-koncerten nem Nicole Kidmant láttam, hanem Gwynethet. bumm.
Posted at
7:10 AM
by torokszofi
a nyűglődés folytatódik, kórterem a lakás egy hete. RsB francia hagymalevest készít nekem és félóránként rohangál a gyógyszertárba, mert mindig elfelejt valamit. teljesen lelassultam, elnyúlok a szőnyegen. de ez még nem elég. mielőtt lefekszem aludni, beveszek két pohárka NyQuilt. úgyis rég drogoztam.
Posted at
6:06 PM
by torokszofi
jajaj, kapar a torkom, eldugult az orrom és meleg van. visszamegyek aludni.
Posted at
7:14 PM
by torokszofi
most elmerengtem egy kicsit. 1997 óta vagyok Yahoo! Mail felhasználó. a passwordom is a régi, hahaha. és emlékszik valaki a rocketmailre? ja, és életem első egyetemi vizsgája 1995 januárjában számítástechnika volt, DOS-alapú parancssorok, szépen megbuktam. nem is mondtam meg otthon.
Posted at
7:04 PM
by torokszofi
hoppá. láttátok már az új Yahoo! Mail-t? eddig 6 MB-s mailboxom volt, állandósult Mailbox Warninggal (106% of 6.0 MB). Most egyszercsak 100 MB-re növekedett. 6% of 100.0MB. Köszönöm Neked, Gmail (1000 MB).
Posted at
11:50 PM
by torokszofi
hogy is van ez? nem is párizsi, rakott krumpli, gőzölgő tejföl a bőrömön, rössös. Tutajos és Náncsi néni tejföl-beszélgetése RsBvel. semmi másról nem tudunk beszélni, csak a testünkre gyanúsan száradó tejfölrétegről. halálunalmas. és ronda. de megérte, persze.
Posted at
2:08 PM
by torokszofi
tan. haha. csodálatos nap volt a tegnapi, meg se tudok most moccanni, a sült párizsi jut eszembe, amit gyerekkoromban úgy szerettem, ez vagyok én, egy sziszegő sült párizsi. nem bírtunk magunkkal, a napkrém-mentes Jones Beach után beszabadultunk a TeitHoffer Vidámparkba és fejjel lefelé lógtunk egy darabig, sokáig, J lett először rosszul, aztán én, RsB bírta a legjobban. nehéz volt, mert lent hagytuk a földön a hátizsákokat, de a tárcámat nem mertem, nagy piros tárca, inkább ráültem, csak amikor elkezdett a hullámvasút körbefordulni, kicsúszott a fenekem alól, fel a gerincemre, ott szánkázott, ez volt az én kis magánjátékom, az üléshez szegezni a tárcámat valamelyik csigolyámmal, amíg fejjel lefelé lógok. aztán csak ültünk a fűben, büszkén, mert végül nem jött ki a tortilla, amit még J csomagolt reggel, a szendvicsfelelős.
Posted at
3:38 PM
by torokszofi
tan, tan, tan, tant akarok. már megbeszéltük (RsB, J, berecz), hogy holnap felkerekedünk és a sápadt, meggyötört lelkünket kiterítjük a fehér homokba, így verekedtük végig a hetet, a tenger csobog a végén. csakhogy J szerint esőt mondtak holnapra. most ragyog a nap, kicsit hűvösebb az idő. nem gondolom tovább, várom a holnapot.
megint Szófiával álmodtam, gyalog tettem meg a Pliszka és az egyetem közötti távolságot, az erdőn át mentem, hétmérföldes léptekkel. Verával találkoztam, felvitt a lakására [soha nem volt lakása], ahol bemutatott az apjának [akit sose ismertem, egy tolókocsiban élt messze Szófiától] és az anyjának [aki tizenöt éve elvitte a kutyát sétálni, szívrohamot kapott és meghalt a pazardzsiki porban]. az anyja főzött nekem valamit, amíg Vera a rajzait mutogatta és bolgárul beszélgettünk, persze. Vera sincs már Szófiában, hat éve Berlinben él, Stefannal, a koncertfotós Stefannal, de az is biztos, hogy néha álmodik velem, velünk, és főleg Galinával, aki szintén férjhez ment, Mariohoz és Londonban telepedtek le. Galina és Vera a nagy sztrájk idején lettek szeretők, gyakorlatilag az én ágyamban, amíg én a szétdobált várost jártam, nálam laktak, mert a kollégiumban nem volt fűtés, nem volt kenyér, sehol, csak a kígyózó sorok és az ugató kutyák. nagy, fájdalmas szerelem lett belőle, aztán mindenki szétszaladt, jó messzire egymástól. ezért nincs értelme visszamenni, már mindenki elment Szófiából, olga is, én is, mindenki. az a Szófia már csak itt van a párnámon.
Posted at
4:40 PM
by torokszofi
ma reggel J ébresztett. azt mondta, na, azt hiszem megvan a mai micvám. és a következő pillanatban eladta nekünk a két rajtaragadt madonna-koncertjegyet, 60 dollárért. ez azt jelenti, hogy jövő szerdán. megyünk. a reinvention tourra. madison square garden. Something in the way you love me won't let me beeeeeeee.
Posted at
7:15 PM
by torokszofi
és aztán J-vel ücsörögtünk a Starbucksban, kevesen voltak, késő volt és egyszercsak eindult a Yonderboi a hangszórókból, mondtam is J-nek, hogy tessék, new yorkban szól az egyszeregykirályfi. aztán persze éjszaka vele álmodtam, valami kiállításmegnyitón megkért, hogy fotózzam le egy festmény előtt, amit ő festett és amihez ő írta a zenét. végig arra vártam, hogy mikor hívhatom fel J-t, hogy figyelj, itt a Yonderboi, most fotóztam le a festménye előtt.
Posted at
7:00 PM
by torokszofi
nem messze a times square-től éjjel láttam egy denevért, halványbarnán feküdt a járdán, néha megrebbent a szárnya és félméternyit emelkedett, nyári avar. körülötte japán turisták, pukkantak a vakuk, nagy sztár volt a haldokló denevér, lányok sikongattak.
Posted at
7:44 PM
by torokszofi
tegnap olgával sétáltunk harlemben, amikor megdobtak minket kővel. nem tudom pontosan ki, mert sokan voltak az utcán. nem is sétáltunk, nem céltalan, jóllakott fehérturista-bolyongás volt, telefonkábelért ugrottam le a RadioShackbe, mert megtört a régi, olga meg elkísért. minek magyarázkodok? most először éreztem, hogy jó lesz már elköltözni. azt hiszem, ennyi elég volt.
Posted at
10:15 AM
by torokszofi
hugommal csetelünk, hajnal van.
ő: Jó éjszakát!
én: ja, julia roberts ikreket var
ő: Mi van? Tényleg?
én: (és j lo tegnap ferjhez ment a marc anthonyhoz)
én: igen. mar nagyon reg probalkozott a julia
ő: Hát ez őrület.
ő: Az nem rossz..
én: szerintem egyebkent beultetessel sikerult vegul, akkor szokott ikerterhesseg lenni
ő: én is szeretek próbálkozni, csak gumival..
izabella utcai anyavédő központos szakértelem csillog a soraimból, a hugom kicsit keserű. ő is távkapcsolatban él egyébként [vagy miben].
Posted at
7:48 PM
by torokszofi
napok óta hideg van, esik és nem tudom, hogy megyünk így ki Jones Beachre J-vel és RsBvel a Long Island RailRoadon, fehér homok, piknikkosár, (J a szendvicsfelelős), most ilyen dolgokról álmodom, egyszerű, fényes vícseppekről, kék sávokról a szempillám hegyén, és a narancssárga foltokról a szemhéjam belső oldalán, erősen nézem őket és így sem tűnnek el. szükségem van a nyárra, az se baj, ha vonatra kell szállnom érte.
Posted at
9:48 PM
by torokszofi
megkaptam postan a new york city szemelyimet. temporary visitor ID, persze. a foton delejes tekintetu, nyuzott NDK-s terroristano, ez lennek en. nem tudom, igazabol mennyit valtoztam.
Posted at
8:20 PM
by torokszofi
ezt a posztot az ikreknek ajanlom, mert emlekezett egy tavalyi trolibuszra.
ejjel mozgalmas alomba merultem, reggel tetovaztam, elmeseljem-e RsBnek, aki sokkal erzekenyebben reagal az eletre delelott, mint delutan, es vegul megkegyelmeztem neki. majd elolvassa itt. almomban Dennis Hopper volt isten, de a vegen kiderult, hogy csak egy las vegasi hakni erejeeig, de erre csak az utolso pillanatokban derult feny, en elhittem, hogy o a mindenhato es remego labakkal beszelgettem vele, mikozben azon morfondiroztam, hogy lam, igaza volt balintnak, aki macskaszemu, feherhusu izmos fiubol a szemem elott valtozott new yorki chaszidda, meg az ezredfordulo kornyeken. balint mondogatta nekem mely meggyozodessel, hogy isten ferfi, mert a szent konyvek szerint isten egyik attributuma a szakall, es ha nem szamitjuk a Szakallas Not a cirkuszbol, akkor ezek szerint isten ferfi (vagy a Szakallas No a cirkuszbol), de engem nem gyozott meg, de az almomban megis ferfi volt, Dennis Hopper, viszont nem volt szakalla. balintnak van, mostmar van, ra sem ismernel, szemuvege is van az apro jobbrolbalra betuktol. az almom tenyleg zuros volt es hosszu, legyen ennyi eleg, dennis hopper las vegasban kinyujtja felem a karjat es int, kovessem.
furcsa a gepem nelkul. elkezdtem setalni az utcan.
Posted at
9:23 PM
by torokszofi
furcsa nyugalom szallt meg. nehany het es teljesen uj elet kovetkezik. erot gyujtok.
Posted at
11:57 PM
by torokszofi
nem sikerult, neheztelek rajuk. kurva apple. egy hetig nincs gepem. es utana? megint mukodik mondjuk egy honapig?
Posted at
9:19 PM
by torokszofi
nem neztem meg a dvd-t (young lions), mert megint kipurcant a gepem. mostmar volt back-upom. de a pentek esti gyonyoru fotokrol nem volt. letargikus hangulatban doltem ejjel a parnamra es azon morfondiroztam, hogy ma kisajtolok egy uj gepet a genius barban 
, mert nem akarok neheztelni rajuk, no hard feelings, ugye. most itt acsorgok az apple store-ban, ket ora a varakozasi ido. kerek egy uj gepet. kerek egy uj gepet. ez mar mindennek a teteje. ilyeneket fogok mondani, van ket oram, hogy felporgessem magam a megfelelo uzemmodba.
Posted at
7:03 AM
by torokszofi
sok buliban voltunk a hétvégén, a színházban a Sean Penn ült mögöttem, izegtem-mozogtam és azon gondolkoztam, hogy most a hajamat nézi, Sean Penn, akinek szurkoltam az idei Oscar-átadón. mellette a felesége, Robin, előttük, mellettem, a gyerekeik. a darabot Tim Robbins írta, szerepelt is benne, és nagyon rossz volt.
beszéltem a szüleimmel telefonon szombaton, mondták, hogy hívnak vasárnap, de nem hívtak, pedig gyereknap volt. olyan ritkán hívnak.
most pedig megnézem az Oroszlánkölyköket.
Posted at
4:01 PM
by torokszofi
nem most dőlt el, tudom. akkor sem tudok vele mit kezdeni. nekem te vagy new york, ez volt a legdrámaibb mondatom tegnap hajnalban, de attól még igaz. és most, ha kinézek az ablakon, eltűnt a város. csak a zár kattanása marad velem, amire felébredtem.
Posted at
8:27 PM
by torokszofi
ja, Perry Bernstein Farrell is lesz Lollapaloozán. most úgy hívják, DJ Peretz. az előbb rendeltem meg a jegyeket. oké, befejeztem. [boingboing!!]
Posted at
4:16 PM
by torokszofi
írtak a hvg-s fiúk, velem van a baj, mert az apple safari böngészőjét használom és nem a microsoft internet explorerét. ezért a gépemen nem tudok hvg.hu-t olvasni. elvéreztem a Browser War harcmezején.
Posted at
3:56 PM
by torokszofi
tegnap éjjel ránéztem RsBre (aki éppen könnyekkel a szemében fedezte fel magának a Kate Bush dalaimat és áhítattal hallgatta éppen a Wuthering Heightsot), és azt mondtam, tudod, ha pj harvey játszana valahol, hát akkor semmi semmi nem állíthatna meg. és akkor ma loop azt írja izgatottan, hogy PJ HARVEY, MORRISSEY, THE PIXIES és SONIC YOUTH, augusztus 17 & 18, New York, Lollapalooza. reggel óta ugrándozunk, 90 dollár a jegy a két napra. nem férek a bőrömbe. polly jean, see you soon.
Posted at
3:33 AM
by torokszofi
Köszönjük, hogy regisztrálja magát a hvg.hu rendszerében. A hvg.hu regisztrált felhasználói igénybe vehetik szájtunk perszonalizációs lehetőségeit.
nem, nem vehettem igénybe a sz á j t perszonalizációs lehetőségeit, sőt, még egy nyomorult cikket sem olvashattam el az archívumból. pedig kitöltöttem mindent, azt is, hogy nő vagyok (so hwhat.), meg azt is, hogy hol élek. bár nem volt egyszerű, mert ezek közül választhattam: Budapest / megyeszékhely /egyéb vidéki város / falu / tanya. beírtam, hogy vidéki városban. és mégse, nem sikerült, hiába nyomkodtam, hogy MEHET. nem ment.
Posted at
5:31 PM
by torokszofi
villamost akarok. villamoson akarok ülni. trolin. 70-es, 78-as. sztálinhoz volt köze, sztálin születésnapjához, azt hiszem. nagymező, király utca, Hallo bár. gyerek voltam és elraboltak egy gyereket. egyszerűen elsétáltak a babakocsival, a Hallo bárban történt. az anyuka hurkát vett, nézte az aranyszínű zsírcseppeket és beszívta az illatát. sosem ette meg, az illata is eltűnt, a kocsit valaki arrébtolta, puha, ünnepélyes léptekkel. gyermekrablás a Hallo bárban. csöngettek, ott állt a nyomozó, széleskörmű civiltenyérrel, nem hallottam-e gyereksírást, nem, nem, tízéves lehettem. elment, utána felbolydult a folyosó, pongyolás, kontyos asszonyok dőltek a korlátnak, szívták a cigit és riadtan merengtek a füstkarikák mögött. mi lett a bébivel? meglett, évekkel később, azt hiszem. szeretetben nőtt föl, a második anyja azért vitte el, mert gyereket akart. annyira akarta, hogy azt képzelte, terhes, növekedni kezdett a hasa és tejjel ereszkedtek meg a mellei. hallottam már ilyesmiről. és amikor eljött az ideje, lesétált a Hallo bárba, megfogta a kocsi fogantyúját, és lépett kettőt. világra hozta egy pillanat alatt.
Posted at
3:43 PM
by torokszofi
a holdat tegnap meglátogatta a szerelem.
engem pedig ma, éppen ma lett egy éve.
Posted at
8:23 PM
by torokszofi
három* különböző csetprogram van a gépemen, iChat, ICQ, Yahoo!Messenger. az első a szerelmemé, a második a barátnőké (és Giacomellié, nagyon ritkán), a harmadik a családé. és most senki sincs online, egyiken se. az hogy lehet? most kivel beszélgessek? alszom egy kicsit.
*ja, és egy negyedik, az AOL Instant Messenger, de azt RsB használja, bent a munkahelyéről. mindig látom, kikkel csetel, de mindig csak a másik fél válaszai jelennek meg a képernyőn. így néz ki:
smoke?
...
five minutes?
...
OK.
...
no kiddin?
...
see you there.
...
are you there?
...
shit.
...
hate him.
...
tell him. sucker.
Posted at
4:26 PM
by torokszofi
reggel mindketten az Evitát (Patti LuPone) hallgatjuk, RsB a hétkilós hófehér designer fülhallgatóján, lebukik a metróba, leül a sok kába new yorki közé és egykedvűen olvassa a négysoros verset a falon (poetry in motion), én meg itthon a gépemen, a billegő kertiasztalon.
I'd be Surprisingly Good for You. Where Am I Going To.
Posted at
1:46 AM
by torokszofi
ma kicsit sok volt, a határon táncolt minden, meddig lehet bírni a távolságot, meddig lehet továbbgörgetni az óceán két partját, ma úgy éreztem, kész, letelt a 9 hónap, a stopperem lassan percegve megállt. J, RsB, Shadowrider, FK barátnőm és a csalán, mind, együtt, vállvetve billentettek vissza, aztán megnyugodtam és elmentem bekrémezni a felpuffadt lankákat. nem értem pontosan, mi történik. de ez még nem jelenti azt, hogy meghátrálok.
Posted at
8:19 AM
by torokszofi
J hívott, RsBvel éppen egy deliben ácsorogtunk, rekkenő vasárnap délután és gyorsan elújságoltam neki, hogy egy perccel korábban Matt Dillon barna szemei, és hogy egy nővel sétált, a Columbus Avenue és a hetvenötödik sarkán, nővel, igen, de engem bámult, és J végig izgatottan bólogatott a vonal másik végén, hogy igen, igen, a Ben Affleck haverja, én meg mondtam neki, hogy nem, az más, az kurvára más, az a Matt Damon és az ronda és tovább kotkodácsoltunk, és RsB a háttérben heherészett, és közben SD barátnőmre is gondoltam, mert a gimnáziumban mindkettőnknek tetszett a Matt Dillon, például, és hogy mennyire nem öregedett semmit, de semmit, ugyanúgy nézett ki, mint a BRAVO film-fotoképregényében tizenöt éve, mondtam is RsBnek aztán, hogy ez a pasi a Dorian Gray, aztán az is eszembe jutott, hogy SD barátnőm éppen délelőtt hívott Nottinghamből, hogy a tanácsomat kérje egy fontos fontos dologban, erről beszélgettünk reggel, csak történt egy kis baj, mert a beszélgetés közben bevettem az antibiotikumot, éhgyomorra, ahogy az orvos mondta, és egyszercsak éreztem, hogy valami nincs rendben, elfeküdtem az ágyon és egyre elhalóbban hümmögtem a telefonba, aztán azt mondtam, rosszul vagyok, SD visszakérdezett, hogy ettől az egész helyzettől?, mondtam, hogy nem és lehánytam a telefont, a lepedőt és kicsit a fülhallgatómat is. nem tudom, miért gondoltam, hogy megállíthatok valami ilyesmit, pedig mindent elkövettem, nem igaz, hogy ennyire nem vagyok ura a testemnek.
aztán éjjel kaptam egy szerelmeslevelet és minden jobb lett.
Posted at
8:46 PM
by torokszofi
utálom, ha morzsás a lepedőm. most mégis összemorzsáztam. semmi önkontrollom nincs. vagy csak kimondhatatlanul fáradt vagyok.
Posted at
7:39 AM
by torokszofi
kivettem a Zöld kártyát DVD-n, felhőtlen, könnyed mozi-éjjel. nagyjából az összes itteni ismerősöm/barátom élete ekörül forog. milyen romantikus.
Posted at
4:07 PM
by torokszofi
egy kis celebrity spotting: az étteremben Paul Simon ücsörgött, később megtudtam, az öccsével vacsorázott, nyájas, halkszavú bólintásokkal kanalazta a marokkói Harira-levest. próbáltam nem bámulni, közben azért remegtem, mert ez itt a Simon és Garfunkel egyik fele, Leia Organa volt férje, a tenyérbemászó lemezproducer az AnnieHallból, na és persze az If you'll be my bodyguard. nem sokan ismerték fel, de én összemosolyogtam egy igazgyöngyláncos őszülőkontyos karcsú nővel, ő pedig szerelemittasan visszabólintott: igen, én is látom. you can call me Betty.
Posted at
7:19 AM
by torokszofi
ma a furcsa, színváltós lila (?) ingemet vettem fel, amit még a Liszt Ferenc téren turkáltam tavaly és ez volt rajtam aznap, amikor egy évvel ezelőtt szerelembe estem. azóta kiderült, hogy férfiing. ma pedig a gyógyszertárban egy megszállott mögött ácsorogtam a sorban, amikoris hirtelen megfordult és elkezdett kiáltozni, hogy Nico is ilyen gyönyörű színű holmikat viselt, ez volt a kedvenc színe, kérdezte, tudom-e, ki az a Nico. annyit tudtam csak válaszolni, hogy Andy Warhol jóbarátja volt, ilyesmi. ez olaj volt a tűzre, a férfi - aki egyébként édesapám és egy régi, nálam húsz évvel idősebb szeretőm (old old lover) keresztezése volt - kijelentette, hogy a Warhol Campbell Vegetable Soup Canje sehol nem lesz, amikor Nico lemezei és DVD-i (?) még mindig megvásárolhatóak lesznek a zeneboltokban. mondtam neki, maga aztán nagy Nico-rajongó. bólogatott. bólogattam. hát igen, old old lovert is Campbellnek hívták, és ma már sehol nincs.
Posted at
5:43 PM
by torokszofi
"[egy eve ezen a napon 2 orias squid eluszott egymas mellett es ez mindkettejuknek feltunt]"
de még mennyire. drága.
Posted at
6:53 AM
by torokszofi
leültem ide és nem tudok felállni. pedig megígértem magamnak, hogy ma korán lefekszem, még hajnal előtt. egyre több az égési sérülés, de hallottam olyat is, hogy ebcsontbeforr. ezek a legnehezebb hetek. és még mindig semmi hír a hosszabbítási kérvényemről. ma éjjelre még beterveztem a Hitler titkárnőjéről szóló DVD-t is, holnap vissza kell vinnem a könyvtárba (ketten is félretetették, ilyen kapós ez a titkárnő). de ha felkelek hatkor, még belefér.
Posted at
6:15 PM
by torokszofi
egy nappal az amerikai Anyák Napja előtt, múlt szombaton vezető hír volt, hogy az egyik iraki-fogoly-kínzó GI, a szélesvigyorú Lynndie, ma már 5 hónapos terhes, és egyébként csak azért lépett be a seregbe, hogy ki tudja fizetni az egyetemet. Lynndie meteorológus szeretne lenni. kismama-Lynndie parancsra tette. az M60-as buszon mindenki csendes, munka után belefeledkeznek a kínzásokba, a buszvezető mellett is ott az összehajtogatott lap. mindenki úgy meg van döbbenve. háború van, bazdmeg. azt hittétek, a háború fehér szarvasbőrkesztyűben pirosgomb-nyomogatás? egy kis Dr Strangelove? dehogy. a háború torz-mosolyú, emberporázt rángató kismama. ott a fotó. álmélkodjunk tovább.
Posted at
5:53 AM
by torokszofi
éjfél van, dörögni kezdett az ég. ma a villámokkal alszom el.
Posted at
7:06 PM
by torokszofi
Shapiro professzor szeret. majdnem semmit nem csináltam és mégis, ő ezért a majdnemért szeret. nekem pedig elegem van a majdnemekből, a semmikből még inkább. megyek, elnyammogok egy szendvicset valamelyik deliben, aztán irány a könyvtár. süt a nap, nekem ennyi elég.
Posted at
4:07 PM
by torokszofi
nem tetszik ez az új blogger. lekerekített, középsőcsoportos ikonok, pontosan olyan, mint az a PEZ-cukorkaízű AOL-böngésző, amit már csukott szemmel, fél ujjbeggyel lövök ki, ahogy megvan az a villámgyors dial-up connection. és ez a halványbézsbordó sáv se tetszik, nem beszélve a finomkodó fontról. whatever.
Posted at
10:16 PM
by torokszofi
elmentünk és megnéztük a MoMA-t, benne egy pasit, aki kakából és csokiból szeretett gyurmázni. és Cindy Shermant.
Posted at
6:48 AM
by torokszofi
hajnali egy van, miért csörren meg ez a kurva telefon a magyar csörgéssel, bámulom a kijelzőt, ki hív ilyenkor, mi történt otthon, mi nem várhat ennyire, mert a halál szeletelőbb és hirtelenebb, ha messze vagyok. ezt is megtanultam és nem felejtem el. aztán cérnásan belehallózok, de nincs válasz, csak egy kis zaj, leteszem, és megyek aludni.
Posted at
5:20 AM
by torokszofi
kéne már csinálni egy jó kis hate blogot. túl sok ember gondolja, hogy szeretem. pedig nem, nagyon nem. és olyan jó másokon röhögni, annyira finom, annyira ragacsos. a berki óta nem volt olyan ember, akivel ezt jól művelhettem, törökmézkirálynő. bár RsB is egy nagy genyó. de a berkivel volt a legjobb. aztán, miután kifulladtunk, azt vinnyogta, jaj ne, a gyehenna tüzén fogunk égni. berki katolikus nevelésben részesült, Imre atyához járt, aki karácsony előtt azt kérdezte a berkitől, mit szeret az életénél is jobban. a berki hétéves volt és azt válaszolta, a csücsibabát. Imre atya azt tanácsolta, hogy akkor ki kell dobnia a kukába csücsibabát, jézusért. berki nagyon sírt, de kidobta. a gyehenna maradt. a berki sincs már. nem halt meg, csak már nem vagyunk barátnők.
Posted at
6:29 PM
by torokszofi
állandóan antsát olvasok. antsa mindenórás, azt hiszem, ez a helyes kifejezés. a többi blog most nem érdekel annyira.
"az iménti újabb vizsgálat szerint ezt a gyermeket már semmi nem tartja odabent. jó ütemben haladunk, amint ő megadja a szükséges vegyi információt az én testemnek, már indulhat is. álmos vagyok, de képtelen lennék elaludni. izgatott vagyok nagyon."
antsa még az elején elnevezte a gyereket BorsóKapitánynak. ez jó.
apu, ne aggódj, nem vagyok terhes.
Posted at
8:23 AM
by torokszofi
ma nagy dolog történt, nyirkos, jeges álom után, talpaspoharas hajsza közepén, fellélegeztünk.
Posted at
5:52 PM
by torokszofi
Odavagyok magáért. a fekete hajáért. egyetlenegy szaváért, mosolyáért. (Odavagyok egészen.)
ezt dúdolom 2 napja. tegnap leadtam a hosszabbítási kérvényemet. hideg ez a tavasz, bár a szombati kiránduláson sikerült keletnémetesen leégnem, látszik a bőrömön a fehér póló. megpróbálom új rendszerbe csomagolni az életem. és várom a júliust.
Posted at
5:57 AM
by torokszofi
nem emlékszem, hogy került szóba. az előbb még itt ült, minden mondat egy perc, három satu-mosoly. Marie. nem nyert meg valamilyen ösztöndíjat. tegnap derült ki. lassú lett, zavarodott. nem figyel, nem is akar itt lenni, jobb lenne a tegnapelőtt. úgyhogy hallgatunk, én tudom, mit érez. mégsem ugyanaz. én élesbe játszom, ő párnákat dobál. otthon van, bolyhos zokniban lépked, a saját hálószobájában. nekem nincs hálószobám.
aztán szóba jön végül a kukipunci, enélkül nincs starbucks szürcsölés: igen, itt mindenki körül van metélve, minden férfi. mi a különbség? Marie tapasztalt, amerikai lány. egy franciával él, aki viszont nincs. szóval van összehasonlítási alapja.
- miért, neked nincs?
- nekem nincs.
- dehát te zsidó vagy, ezt nem értem, - Marie életre kel, csillog a porcelánszeme. vigyorog.
- ez nem ilyen egyszerű. harminc éve nem volt ez ilyen egyszerű.
elkomolyodik, ez most huszadikszázaditörténelem, európa, csak óvatosan. aztán a kifakult lepedőkre emlékezik, forgatja mindegyiket, sorra.
- nos, ha úgy vesszük, nekem sincs összehasonlítási alapom. ahhoz az kéne, hogy két pontosan ugyanolyan péniszű férfival legyek, akik közül az egyik körül van metélve, a másik meg nincs.
- ikrekkel?
- aha, mondjuk.
- egyszerre?
kidülled a szeme, nevetni kezd.
- vagy legalábbis gyors egymásutánban. mondjuk.
- gyors egymásutánban. értem.
