![[Powered by Blogger]](http://buttons.blogger.com/bloggerbutton1.gif){kind=small}
Posted at
11:57 PM
by torokszofi
nem sikerult, neheztelek rajuk. kurva apple. egy hetig nincs gepem. es utana? megint mukodik mondjuk egy honapig?
Posted at
9:19 PM
by torokszofi
nem neztem meg a dvd-t (young lions), mert megint kipurcant a gepem. mostmar volt back-upom. de a pentek esti gyonyoru fotokrol nem volt. letargikus hangulatban doltem ejjel a parnamra es azon morfondiroztam, hogy ma kisajtolok egy uj gepet a genius barban 
, mert nem akarok neheztelni rajuk, no hard feelings, ugye. most itt acsorgok az apple store-ban, ket ora a varakozasi ido. kerek egy uj gepet. kerek egy uj gepet. ez mar mindennek a teteje. ilyeneket fogok mondani, van ket oram, hogy felporgessem magam a megfelelo uzemmodba.
Posted at
7:03 AM
by torokszofi
sok buliban voltunk a hétvégén, a színházban a Sean Penn ült mögöttem, izegtem-mozogtam és azon gondolkoztam, hogy most a hajamat nézi, Sean Penn, akinek szurkoltam az idei Oscar-átadón. mellette a felesége, Robin, előttük, mellettem, a gyerekeik. a darabot Tim Robbins írta, szerepelt is benne, és nagyon rossz volt.
beszéltem a szüleimmel telefonon szombaton, mondták, hogy hívnak vasárnap, de nem hívtak, pedig gyereknap volt. olyan ritkán hívnak.
most pedig megnézem az Oroszlánkölyköket.
Posted at
4:01 PM
by torokszofi
nem most dőlt el, tudom. akkor sem tudok vele mit kezdeni. nekem te vagy new york, ez volt a legdrámaibb mondatom tegnap hajnalban, de attól még igaz. és most, ha kinézek az ablakon, eltűnt a város. csak a zár kattanása marad velem, amire felébredtem.
Posted at
8:27 PM
by torokszofi
ja, Perry Bernstein Farrell is lesz Lollapaloozán. most úgy hívják, DJ Peretz. az előbb rendeltem meg a jegyeket. oké, befejeztem. [boingboing!!]
Posted at
4:16 PM
by torokszofi
írtak a hvg-s fiúk, velem van a baj, mert az apple safari böngészőjét használom és nem a microsoft internet explorerét. ezért a gépemen nem tudok hvg.hu-t olvasni. elvéreztem a Browser War harcmezején.
Posted at
3:56 PM
by torokszofi
tegnap éjjel ránéztem RsBre (aki éppen könnyekkel a szemében fedezte fel magának a Kate Bush dalaimat és áhítattal hallgatta éppen a Wuthering Heightsot), és azt mondtam, tudod, ha pj harvey játszana valahol, hát akkor semmi semmi nem állíthatna meg. és akkor ma loop azt írja izgatottan, hogy PJ HARVEY, MORRISSEY, THE PIXIES és SONIC YOUTH, augusztus 17 & 18, New York, Lollapalooza. reggel óta ugrándozunk, 90 dollár a jegy a két napra. nem férek a bőrömbe. polly jean, see you soon.
Posted at
3:33 AM
by torokszofi
Köszönjük, hogy regisztrálja magát a hvg.hu rendszerében. A hvg.hu regisztrált felhasználói igénybe vehetik szájtunk perszonalizációs lehetőségeit.
nem, nem vehettem igénybe a sz á j t perszonalizációs lehetőségeit, sőt, még egy nyomorult cikket sem olvashattam el az archívumból. pedig kitöltöttem mindent, azt is, hogy nő vagyok (so hwhat.), meg azt is, hogy hol élek. bár nem volt egyszerű, mert ezek közül választhattam: Budapest / megyeszékhely /egyéb vidéki város / falu / tanya. beírtam, hogy vidéki városban. és mégse, nem sikerült, hiába nyomkodtam, hogy MEHET. nem ment.
Posted at
5:31 PM
by torokszofi
villamost akarok. villamoson akarok ülni. trolin. 70-es, 78-as. sztálinhoz volt köze, sztálin születésnapjához, azt hiszem. nagymező, király utca, Hallo bár. gyerek voltam és elraboltak egy gyereket. egyszerűen elsétáltak a babakocsival, a Hallo bárban történt. az anyuka hurkát vett, nézte az aranyszínű zsírcseppeket és beszívta az illatát. sosem ette meg, az illata is eltűnt, a kocsit valaki arrébtolta, puha, ünnepélyes léptekkel. gyermekrablás a Hallo bárban. csöngettek, ott állt a nyomozó, széleskörmű civiltenyérrel, nem hallottam-e gyereksírást, nem, nem, tízéves lehettem. elment, utána felbolydult a folyosó, pongyolás, kontyos asszonyok dőltek a korlátnak, szívták a cigit és riadtan merengtek a füstkarikák mögött. mi lett a bébivel? meglett, évekkel később, azt hiszem. szeretetben nőtt föl, a második anyja azért vitte el, mert gyereket akart. annyira akarta, hogy azt képzelte, terhes, növekedni kezdett a hasa és tejjel ereszkedtek meg a mellei. hallottam már ilyesmiről. és amikor eljött az ideje, lesétált a Hallo bárba, megfogta a kocsi fogantyúját, és lépett kettőt. világra hozta egy pillanat alatt.
Posted at
3:43 PM
by torokszofi
a holdat tegnap meglátogatta a szerelem.
engem pedig ma, éppen ma lett egy éve.
Posted at
8:23 PM
by torokszofi
három* különböző csetprogram van a gépemen, iChat, ICQ, Yahoo!Messenger. az első a szerelmemé, a második a barátnőké (és Giacomellié, nagyon ritkán), a harmadik a családé. és most senki sincs online, egyiken se. az hogy lehet? most kivel beszélgessek? alszom egy kicsit.
*ja, és egy negyedik, az AOL Instant Messenger, de azt RsB használja, bent a munkahelyéről. mindig látom, kikkel csetel, de mindig csak a másik fél válaszai jelennek meg a képernyőn. így néz ki:
smoke?
...
five minutes?
...
OK.
...
no kiddin?
...
see you there.
...
are you there?
...
shit.
...
hate him.
...
tell him. sucker.
Posted at
4:26 PM
by torokszofi
reggel mindketten az Evitát (Patti LuPone) hallgatjuk, RsB a hétkilós hófehér designer fülhallgatóján, lebukik a metróba, leül a sok kába new yorki közé és egykedvűen olvassa a négysoros verset a falon (poetry in motion), én meg itthon a gépemen, a billegő kertiasztalon.
I'd be Surprisingly Good for You. Where Am I Going To.
Posted at
1:46 AM
by torokszofi
ma kicsit sok volt, a határon táncolt minden, meddig lehet bírni a távolságot, meddig lehet továbbgörgetni az óceán két partját, ma úgy éreztem, kész, letelt a 9 hónap, a stopperem lassan percegve megállt. J, RsB, Shadowrider, FK barátnőm és a csalán, mind, együtt, vállvetve billentettek vissza, aztán megnyugodtam és elmentem bekrémezni a felpuffadt lankákat. nem értem pontosan, mi történik. de ez még nem jelenti azt, hogy meghátrálok.
Posted at
8:19 AM
by torokszofi
J hívott, RsBvel éppen egy deliben ácsorogtunk, rekkenő vasárnap délután és gyorsan elújságoltam neki, hogy egy perccel korábban Matt Dillon barna szemei, és hogy egy nővel sétált, a Columbus Avenue és a hetvenötödik sarkán, nővel, igen, de engem bámult, és J végig izgatottan bólogatott a vonal másik végén, hogy igen, igen, a Ben Affleck haverja, én meg mondtam neki, hogy nem, az más, az kurvára más, az a Matt Damon és az ronda és tovább kotkodácsoltunk, és RsB a háttérben heherészett, és közben SD barátnőmre is gondoltam, mert a gimnáziumban mindkettőnknek tetszett a Matt Dillon, például, és hogy mennyire nem öregedett semmit, de semmit, ugyanúgy nézett ki, mint a BRAVO film-fotoképregényében tizenöt éve, mondtam is RsBnek aztán, hogy ez a pasi a Dorian Gray, aztán az is eszembe jutott, hogy SD barátnőm éppen délelőtt hívott Nottinghamből, hogy a tanácsomat kérje egy fontos fontos dologban, erről beszélgettünk reggel, csak történt egy kis baj, mert a beszélgetés közben bevettem az antibiotikumot, éhgyomorra, ahogy az orvos mondta, és egyszercsak éreztem, hogy valami nincs rendben, elfeküdtem az ágyon és egyre elhalóbban hümmögtem a telefonba, aztán azt mondtam, rosszul vagyok, SD visszakérdezett, hogy ettől az egész helyzettől?, mondtam, hogy nem és lehánytam a telefont, a lepedőt és kicsit a fülhallgatómat is. nem tudom, miért gondoltam, hogy megállíthatok valami ilyesmit, pedig mindent elkövettem, nem igaz, hogy ennyire nem vagyok ura a testemnek.
aztán éjjel kaptam egy szerelmeslevelet és minden jobb lett.
Posted at
8:46 PM
by torokszofi
utálom, ha morzsás a lepedőm. most mégis összemorzsáztam. semmi önkontrollom nincs. vagy csak kimondhatatlanul fáradt vagyok.
Posted at
7:39 AM
by torokszofi
kivettem a Zöld kártyát DVD-n, felhőtlen, könnyed mozi-éjjel. nagyjából az összes itteni ismerősöm/barátom élete ekörül forog. milyen romantikus.
Posted at
4:07 PM
by torokszofi
egy kis celebrity spotting: az étteremben Paul Simon ücsörgött, később megtudtam, az öccsével vacsorázott, nyájas, halkszavú bólintásokkal kanalazta a marokkói Harira-levest. próbáltam nem bámulni, közben azért remegtem, mert ez itt a Simon és Garfunkel egyik fele, Leia Organa volt férje, a tenyérbemászó lemezproducer az AnnieHallból, na és persze az If you'll be my bodyguard. nem sokan ismerték fel, de én összemosolyogtam egy igazgyöngyláncos őszülőkontyos karcsú nővel, ő pedig szerelemittasan visszabólintott: igen, én is látom. you can call me Betty.
Posted at
7:19 AM
by torokszofi
ma a furcsa, színváltós lila (?) ingemet vettem fel, amit még a Liszt Ferenc téren turkáltam tavaly és ez volt rajtam aznap, amikor egy évvel ezelőtt szerelembe estem. azóta kiderült, hogy férfiing. ma pedig a gyógyszertárban egy megszállott mögött ácsorogtam a sorban, amikoris hirtelen megfordult és elkezdett kiáltozni, hogy Nico is ilyen gyönyörű színű holmikat viselt, ez volt a kedvenc színe, kérdezte, tudom-e, ki az a Nico. annyit tudtam csak válaszolni, hogy Andy Warhol jóbarátja volt, ilyesmi. ez olaj volt a tűzre, a férfi - aki egyébként édesapám és egy régi, nálam húsz évvel idősebb szeretőm (old old lover) keresztezése volt - kijelentette, hogy a Warhol Campbell Vegetable Soup Canje sehol nem lesz, amikor Nico lemezei és DVD-i (?) még mindig megvásárolhatóak lesznek a zeneboltokban. mondtam neki, maga aztán nagy Nico-rajongó. bólogatott. bólogattam. hát igen, old old lovert is Campbellnek hívták, és ma már sehol nincs.
Posted at
5:43 PM
by torokszofi
"[egy eve ezen a napon 2 orias squid eluszott egymas mellett es ez mindkettejuknek feltunt]"
de még mennyire. drága.
Posted at
6:53 AM
by torokszofi
leültem ide és nem tudok felállni. pedig megígértem magamnak, hogy ma korán lefekszem, még hajnal előtt. egyre több az égési sérülés, de hallottam olyat is, hogy ebcsontbeforr. ezek a legnehezebb hetek. és még mindig semmi hír a hosszabbítási kérvényemről. ma éjjelre még beterveztem a Hitler titkárnőjéről szóló DVD-t is, holnap vissza kell vinnem a könyvtárba (ketten is félretetették, ilyen kapós ez a titkárnő). de ha felkelek hatkor, még belefér.
Posted at
6:15 PM
by torokszofi
egy nappal az amerikai Anyák Napja előtt, múlt szombaton vezető hír volt, hogy az egyik iraki-fogoly-kínzó GI, a szélesvigyorú Lynndie, ma már 5 hónapos terhes, és egyébként csak azért lépett be a seregbe, hogy ki tudja fizetni az egyetemet. Lynndie meteorológus szeretne lenni. kismama-Lynndie parancsra tette. az M60-as buszon mindenki csendes, munka után belefeledkeznek a kínzásokba, a buszvezető mellett is ott az összehajtogatott lap. mindenki úgy meg van döbbenve. háború van, bazdmeg. azt hittétek, a háború fehér szarvasbőrkesztyűben pirosgomb-nyomogatás? egy kis Dr Strangelove? dehogy. a háború torz-mosolyú, emberporázt rángató kismama. ott a fotó. álmélkodjunk tovább.
Posted at
5:53 AM
by torokszofi
éjfél van, dörögni kezdett az ég. ma a villámokkal alszom el.
Posted at
7:06 PM
by torokszofi
Shapiro professzor szeret. majdnem semmit nem csináltam és mégis, ő ezért a majdnemért szeret. nekem pedig elegem van a majdnemekből, a semmikből még inkább. megyek, elnyammogok egy szendvicset valamelyik deliben, aztán irány a könyvtár. süt a nap, nekem ennyi elég.
Posted at
4:07 PM
by torokszofi
nem tetszik ez az új blogger. lekerekített, középsőcsoportos ikonok, pontosan olyan, mint az a PEZ-cukorkaízű AOL-böngésző, amit már csukott szemmel, fél ujjbeggyel lövök ki, ahogy megvan az a villámgyors dial-up connection. és ez a halványbézsbordó sáv se tetszik, nem beszélve a finomkodó fontról. whatever.
Posted at
10:16 PM
by torokszofi
elmentünk és megnéztük a MoMA-t, benne egy pasit, aki kakából és csokiból szeretett gyurmázni. és Cindy Shermant.
Posted at
6:48 AM
by torokszofi
hajnali egy van, miért csörren meg ez a kurva telefon a magyar csörgéssel, bámulom a kijelzőt, ki hív ilyenkor, mi történt otthon, mi nem várhat ennyire, mert a halál szeletelőbb és hirtelenebb, ha messze vagyok. ezt is megtanultam és nem felejtem el. aztán cérnásan belehallózok, de nincs válasz, csak egy kis zaj, leteszem, és megyek aludni.
Posted at
5:20 AM
by torokszofi
kéne már csinálni egy jó kis hate blogot. túl sok ember gondolja, hogy szeretem. pedig nem, nagyon nem. és olyan jó másokon röhögni, annyira finom, annyira ragacsos. a berki óta nem volt olyan ember, akivel ezt jól művelhettem, törökmézkirálynő. bár RsB is egy nagy genyó. de a berkivel volt a legjobb. aztán, miután kifulladtunk, azt vinnyogta, jaj ne, a gyehenna tüzén fogunk égni. berki katolikus nevelésben részesült, Imre atyához járt, aki karácsony előtt azt kérdezte a berkitől, mit szeret az életénél is jobban. a berki hétéves volt és azt válaszolta, a csücsibabát. Imre atya azt tanácsolta, hogy akkor ki kell dobnia a kukába csücsibabát, jézusért. berki nagyon sírt, de kidobta. a gyehenna maradt. a berki sincs már. nem halt meg, csak már nem vagyunk barátnők.
Posted at
6:29 PM
by torokszofi
állandóan antsát olvasok. antsa mindenórás, azt hiszem, ez a helyes kifejezés. a többi blog most nem érdekel annyira.
"az iménti újabb vizsgálat szerint ezt a gyermeket már semmi nem tartja odabent. jó ütemben haladunk, amint ő megadja a szükséges vegyi információt az én testemnek, már indulhat is. álmos vagyok, de képtelen lennék elaludni. izgatott vagyok nagyon."
antsa még az elején elnevezte a gyereket BorsóKapitánynak. ez jó.
apu, ne aggódj, nem vagyok terhes.
Posted at
8:23 AM
by torokszofi
ma nagy dolog történt, nyirkos, jeges álom után, talpaspoharas hajsza közepén, fellélegeztünk.
Posted at
5:52 PM
by torokszofi
Odavagyok magáért. a fekete hajáért. egyetlenegy szaváért, mosolyáért. (Odavagyok egészen.)
ezt dúdolom 2 napja. tegnap leadtam a hosszabbítási kérvényemet. hideg ez a tavasz, bár a szombati kiránduláson sikerült keletnémetesen leégnem, látszik a bőrömön a fehér póló. megpróbálom új rendszerbe csomagolni az életem. és várom a júliust.
Posted at
5:57 AM
by torokszofi
nem emlékszem, hogy került szóba. az előbb még itt ült, minden mondat egy perc, három satu-mosoly. Marie. nem nyert meg valamilyen ösztöndíjat. tegnap derült ki. lassú lett, zavarodott. nem figyel, nem is akar itt lenni, jobb lenne a tegnapelőtt. úgyhogy hallgatunk, én tudom, mit érez. mégsem ugyanaz. én élesbe játszom, ő párnákat dobál. otthon van, bolyhos zokniban lépked, a saját hálószobájában. nekem nincs hálószobám.
aztán szóba jön végül a kukipunci, enélkül nincs starbucks szürcsölés: igen, itt mindenki körül van metélve, minden férfi. mi a különbség? Marie tapasztalt, amerikai lány. egy franciával él, aki viszont nincs. szóval van összehasonlítási alapja.
- miért, neked nincs?
- nekem nincs.
- dehát te zsidó vagy, ezt nem értem, - Marie életre kel, csillog a porcelánszeme. vigyorog.
- ez nem ilyen egyszerű. harminc éve nem volt ez ilyen egyszerű.
elkomolyodik, ez most huszadikszázaditörténelem, európa, csak óvatosan. aztán a kifakult lepedőkre emlékezik, forgatja mindegyiket, sorra.
- nos, ha úgy vesszük, nekem sincs összehasonlítási alapom. ahhoz az kéne, hogy két pontosan ugyanolyan péniszű férfival legyek, akik közül az egyik körül van metélve, a másik meg nincs.
- ikrekkel?
- aha, mondjuk.
- egyszerre?
kidülled a szeme, nevetni kezd.
- vagy legalábbis gyors egymásutánban. mondjuk.
- gyors egymásutánban. értem.
