Posted at 11:13 PM by torokszofi

deneuve és sagan. sagan szerette a sportautókat, volt egy komoly balesete, egészen a klinikai halálig nyomta a pedált, utána pedig megkérdezték tőle az újságírók, milyen a halottak között.

"nem akarok senkit elkeseríteni, de semmilyen. az a nagy semmi. a halál a semmi."

Posted at 1:48 PM by torokszofi

olcsó, konzis vonósokat látok. és vadászkürtöt.

Posted at 9:22 PM by torokszofi

a tücskök között valaki most elkezdte a la isla bonitát fütyörészni a sötétben.

nem előre megyek, inkább azt számolom, mit csináltam ma egy éve. melyik képeslapot adtam fel. milyen terveket gyúrtam. milyen utcákra fordultam be lélegzetvisszafojtva. nem tudtam előre semmit. nem ébredtem fel, még az utolsó napon sem. nem találok összefüggéseket, ma sem.

de. felmentünk a libegővel, alig tíz perc és lenéztünk a városra, lapos, szép, fehér kavicsok.

Posted at 6:01 PM by torokszofi

megtaláltam a második könyvesdobozt. a 62-es számú postán őrizték hetek óta, a Nyugatinál. bemutatom a személyimet. a borzarcú férfi hátramegy a raktárba és fújtatva lerakja elém. kicsit át van csomagolva, a szállítólevélen a saját, harlemi betűim.

- van itt egy jegyzőkönyv is, alá kéne írni.
- miről?
- hogy a postán át kellett csomagolni a dobozt, mert megsérült. alá kell írni, hogy minden megvan hiánytalanul.
- jó, akkor kérem a dobozt, belenéznék.
- nem adhatom át, ameddig nem írja alá a jegyzőkönyvet.
- de akkor honnan tudjam, hogy minden megvan?
- ez az előírás.
- értem.

aláírtam. minden megvolt.

Posted at 5:51 PM by torokszofi

J-vel fotókat nézegetünk. ő a 26-ik utcában. én a váci út mellett. mindketten éhesek vagyunk és most ezt nézzük éppen.

Posted at 8:05 PM by torokszofi

felfedezzük a környéket. ma csak egyszer voltunk pesten. P az előző lakó névjegykártyáit elemzi. hatjegyűek a telefonok. főzni akartam, de még nem jött el az ideje. antemeridiem napágyon fekszünk, aztán lehúzzuk a velenceit.

Posted at 11:51 PM by torokszofi

rengeteg a hulye, sok a szomoru, olajos a villamossin, hogyan zarhatnam ki oket? azt hiszem new yorkban jo volt, mert nem voltak emberek korulottem, RsB es J nem szamit, mert ugyanabban a pillanatban hordulnek fel, mint en es altalaban ugyanarra, ugyhogy nem voltak tobbiek, csak a fekete laundry, csotanyok es a pumpernickle bagel.
az uj lakasban nagyokat mosolygunk, a dobozok eltakarjak a szobakat, de hetvegere kitisztul, azt hiszem, ez lesz az en varam, nem johet be senki, mert ez a felkeszules idoszaka. ujra rossz a gepem, egykedvuen magam ala gyurtem a kolcsonbillentyuket.