Posted at 7:58 PM by torokszofi

nyugodtabb napok jönnek. olga és paul nem utaztak el Puerto Rico-ba, megállította őket a felismerés, hogy ott is, itt is ugyanazok az emberek maradnának és ettől érdekes módon jobb kedvük lett. a boldogság újra megoldhatónak tűnt, hirtelen vettek egy öreg Fordot, mert csak 600 dollárt kértek érte és olga szívet rabul ejtette a hatalmas, kopott autó, olyan hátul, mint egy minivan, aludni is lehet benne.

ahogy elintézik a biztosítási papírokat, elindulnak new york felé.

Posted at 7:02 PM by torokszofi

éjjel moziztunk a szobámban RsBvel, amíg loop dolgozott, végre megnéztük az Opening Night-ot Gena-val. köszönöm, RsB. a film közben néha elterelte a figyelmünket a szomszéd. a szomszéd napi 7 órát imádkozik arabul, délután, aztán este és hajnalban is. hangosan, énekelve. amikor a sejk meghalt és véres lett a tolószéke, a szomszédból egy hosszú, végtelenre nyújtott Allah lett, én meg remegve tapadtam a lepedőmre, mert igaz, nem tudok arabul, de akkor ez az Allah nemcsak bánatos volt, de dühödt is. a fiúk szerint nem jó, ha Allahról rögtön a terrorizmus jut eszembe. szerintem se jó. annak sem örülök, ha valakinél ez fordítva működik.
tegnap is órákig énekelt, úgy hívjuk, "a dervis".

Posted at 8:18 PM by torokszofi

kipukkadtam.

lapos vagyok.

Posted at 7:44 AM by torokszofi

teljesen megkergültem az időeltolódástól, ez most különleges, Pesten is átálltak a nyárra, Londonban is, csak itt nem, hétórásra dagad a távolság és a londoniak holnap ezért nem délelőtt 10-kor, hanem 9-kor hívnak, még jó, hogy eszembe jutott az utolsó pillanatban.

reggel Olga hívott, menjünk Puerto Rico-ba néhány napra, szerdán indulunk, hétfőn jövünk, közel az Egyenlítő, így viháncol a telefonba, talált valami olcsó repjegyet, egymásra nézünk a szerelemmel, aki nemrég ébredt és 5 perccel ezelőtt csukott szemmel, mosolyogva mesélte az álmát, azt álmodtam, hogy néhány óra és indulunk a holland Antillákra, csak napszemüveget kell vennünk, na igen, majdnem, majdnem. hát nincs pénzünk, maradunk itthon és jó a kedvünk, még akkor is, ha ma éjjel nem alszunk, mert dolgozni kell. itt ülünk az asztalnál, vakargatjuk a billentyűzetet, néha egymásra vigyorgunk és fagyit eszünk, egész éjjel. a határidővel most nem lehet packázni, de ez se baj, hamarabb túl leszünk rajta, és marad a fagyi meg az éjszaka.

Posted at 9:08 PM by torokszofi

lusta szombat délután, mind a hárman pizsamában, tele a hűtő, a virágokat kitoltam az ablakpárkányra (túlélték a telet, a feledékenységemet, a szeszélyes metszési technikámat), RsBvel végigénekeltük az Immaculate Collectiont, loop az új gépét simogatja, finoman a billentyűket egyenként, a lépcsőn alattunk Trisha és a bandatagok kurjongatnak, ugrálnak a napfényben, és ha lenne két bazinagy hangszóróm, kinyomnám az ablakba a Holidayt és teljes lenne ez a nap.

Posted at 3:47 PM by torokszofi

nem akarom megszokni, hogy itt van, de ma reggel kávét csinálok, olyan természetes minden. még soha nem csináltam kávét new yorkban. szerda este Rossen, loop és én bolyongtunk a városban, volt egy furcsa pillanat, a hetvenkettedik utcában a Dakota-ház előtt halkan leparkolt egy fekete autó, éppen ott vihorásztunk, Rossen azt suttogta, ez Yoko Jaguárja, ott ül hátul, az pedig az asszisztense, az a csecsemőarcú, simafiú, aki kipattant a kormány mögül. a Dakota-ház kapujában a lámpabúra alatt lángok lobognak, baljós hely, aztán továbbsétálunk, a lassú eső elől a föld alá és West Village, aztán a SOHO. loop és Rossen megbeszélik, hogy lehet, elképzelhető, miért ne, és együtt mennek Pixies-re nyáron, ha Rossen átmegy Európába júniusban. egyelőre persze a Madonna-koncert izgat minket, Rossen azt mondja, 300 dollár and I'm saving every penny for it. csodálatos popnewyork.

tegnap elmentünk színdarabíró D bulijára, sokan voltak, egy csapat színdarabíró és azt kérdezgették are you a writer?, mire loop azt mondta, nem aztán felémbökött a fejével őt nem tudom. megkérdeztem D-t és még néhány írót, mit gondolnak Britney új klipjéről. D azt mondta, még nem látta, egy másik pedig lassan, elgondolkozva azt suttogta I don't have any idea what you're talking about.

Posted at 1:59 PM by torokszofi

az Intrepid cirkáló átaludta az éjszakát. nagy sötét massza, kíméletlen, közel a parthoz. taxiban ültünk, és a Berecz mesélt, ez hónapokkal ezelőtt történt, Szerkó eljegyezte az afgán lányt, könnyes volt a szeme. utána hazataxiztunk, jókedvűen, a parti úton, hallgattam B hangját és néztem a fényeket és egyszercsak ott állt a hajó, mennyire szép.

Posted at 5:46 PM by torokszofi

jelentkeztem. túljutottam. második forduló. londoni interjú. hajnali telefon. nem tudom, mi lesz. levegőért kapkodok. boldog vagyok. mindentől függetlenül.

Posted at 10:35 PM by torokszofi

a takarításról eszembe jutott Ilonka, a régi takarítónőnk. Giacomelli szerezte nekünk, nekem és A-nak, mert képtelenek voltunk rendet tartani a lakásban. kéthetente járt, Erdélyből jött, szőkekontyos, kortalan Ilonka. aztán egyik nap én is otthon maradtam vele, klumpában kopogott ide-oda. kimentem utána a fürdőszobába és rámutattam a kádra, az alján egy szürke foltra.

ott még piszkos.

Ilonka felkapta a vécékefét, belemártotta néhányszor a vécé vizébe, és elkezdte vele sikálni a kád közepét. meg se tudtam szólalni. nem hittem a szememnek. Ilonka nem jött többet.

Posted at 10:11 PM by torokszofi

elmondom, mit csinálok általában, amikor loop a levegőben van. rámegyek a CNN-re és kétpercenként frissítem az oldalt, hogy nehogy megjelenjen a szemem előtt, hogy Breaking News, leesett a repülő. így szorongok én. most nincs otthon netem (a gépem még mindig szervízben), úgyhogy bejöttem ide az egyetemi gépterembe szorongani kicsit.

délelőtt kitakarítottam a lakást, RsB hívott a tengerpartról. a floridai napernyő alól süvölti,

bébi, készítsd a puncikádat

J szívmelengető levelet ír, aztán Rossen hív, hogy vegyek gyertyát, négy darabot. indulok is, gyertyát és mindenfélét vásárolni (például ennivalót, mert a hűtőben jelenleg négy darab citrom van és egy üveg ketchup, amit egyébként sem használunk.) aztán pedig a reptér.

Posted at 7:17 PM by torokszofi

zuhog a hó. RsB hajnalban elutazott Lolával Floridába, good timing. egy hétre mentek.

tegnap meglátogattam a brit színdarabírót és amikor udvariasan megkérdezte, mivel kínálhat meg, azt válaszoltam, hogy éhes vagyok. szerintem nem leptem meg, biztos ilyennek képzeli a kelet-európaiakat. az egyik darabjában szerepel egy Nadia nevű nő, aki egy képzeletbeli kelet-európai országból jött. képzeletbeli Nadia. aztán meghívott, hogy menjünk fel hozzá valamikor jövő heten. én és loop. együtt, new yorkban.

csodacsoda.

Posted at 9:05 PM by torokszofi

pocsékul indul ez a nap. persze nem érdekel különösebben. holnapután kisétálok a metróhoz, felszállok az 'A' vonatra, meg sem állok Howard Beachig. mert ott van a JFK. és a szerelmem. csütörtök este 20:15-kor érkezik, majdkiugrikaszívem.

Posted at 4:02 AM by torokszofi

szombat éjjel Rossennel találkoztam, elmentem érte a férfiruhaüzletbe, ahol dolgozik, elegáns környék, kiálltunk a bolt elé, mert rágyújtott, és ekkor elsétált előttünk Heather Locklear, a gonosz Amanda a Melrose Place-ből, kötött, hosszú rózsaszín kardigánban, kezében bevásárlószatyor és zöldségek. úgy nézett rám, mint aki várja, hogy bámuljam, bámultam is. izgatottan odaszóltam Rossennek, hogy ez őrület, itt az Amanda, Rossen meg vigyorgott, mert pénteken Liam Neeson jött be az üzletbe, ahol dolgozik, hétfőn pedig Nicole Kidman.

Nicole bejött, megkérdezte, van-e nálunk pinstripe suit, alig bírtam megszólalni, mondtam, hogy sajnos nincs, erre elköszönt, és már ment is, de az ajtóban megállt, és visszamosolygott rám, mert látta, hogy egyszerűen meg se mertem moccanni.

tegnap pedig RsB celebspottingolt, mert a színház, ahol dolgozik, este mutatta be Tim Robbins első darabját ("borzalmas, kibírhatatlan"), RsB óránként hívott fel a fogadásról, elcsukló hangon, hogy elhadarhassa, ki suhant el éppen mellette.

"atyavilág, Harry Belafonte! Michael J. Fox, jajszegény, nagyon beteg, Susan Sarandon, imádlak! Paul Newman. ezt nem hiszem el. istenem, milyen kicsinek érzem magam."

Posted at 4:50 PM by torokszofi

kész, vége. a hard drive hipp-hopp, feladta. elég sok képem elveszett, úgy háromezer. de virgonc vagyok, mert

1. a disszertációm nincs/nem volt túl előrehaladott állapotban.

2. csinálok én még nagyon sok képet életemben.

de azért.

persze a történtek előtt öt nappal lezajlott egy beszélgetés loop és köztem

ő: backup, backup, backup, 150 dollár, de megéri.
én: no, no, no, nem most. most nincs ennyim.

ha.ha.

Posted at 5:06 PM by torokszofi

az Apple Store-ban allok, a SOHOban, a gepem megint komaban fekszik, itt a hatamon. mi lesz velunk?

ejjel hazimozi-buliban voltam Greenwich Village-ben es egy adhocjellegu Godard-filmet neztem a falra vetitve, a vegen Marie hozzamfordult es megkerdezte, hogy mi volt a reakciom a vizcsapra, amit a szinesz nem zart el. de jo volt, megismertem Marie pasijat, akirol meg nincs velemenyem [de van], es egy brit szindarabirot, aki tul sokat ertetlenkedett.

negativ vagyok, de foleg azert, mert a laptopom elettelen, lomha teste huzza a hatizsakomat es mellettem egy szemuveges fiu szintetizatoron probalja kovetni az egyik Dido-szamot, pontosabban dobol ra, itt, az Apple Store-ban, ket centire attol a fulemtol, amire hallok is.

Posted at 3:17 PM by torokszofi

MichaelJackson-konferencia lesz szeptemberben a Yale-en (Regarding Michael Jackson: Performing Racial, Gender, and Sexual Difference). szerintem örülne, ha tudná.

Posted at 10:32 PM by torokszofi

ezt most kaptam. drága J küldte. drága J tegnap éjjel két órán keresztül hallgatta a szorongásaimat és mesélt a sajátjairól, fele-fele arányban. aztán nem nagyon tudtam aludni, mert előtte egy mexikói étteremben vacsoráztam, ahol veggie burgert majszoltam és úgy tettem, mintha novellát írnék a papíralátétre (RsBnek lógok 8 dollárral, most jut eszembe), szóval a hasam sokkot kapott a sok ételtől és csikart. amikor végre elaludtam, azt álmodtam, hogy Ellen DeGeneres J-vel ordibált, mire én közéjük pattantam és ráüvöltöttem Ellen-re, hogy hagyd békén a barátnőmet, bitch, erre Ellen dühösen végigmért, majd szájoncsókolt.

ebben az álomban (is) tettenérhető az a kínos rögeszmém, miszerint min-den-ki belém szerelmes, nem tudok mit csinálni, mindenki, Ellen DeGeneres is.

Posted at 7:33 AM by torokszofi

hoppá!

jó reggelt!

Posted at 3:25 PM by torokszofi

nem, Caryl Phillips életben nem hasonlított annyira Nefrit pasijára, viszont vettem Olgának egy Ezra Pound képeslapot, amin E P kiköpött Sean Penn.

indulok lassan, múlt héten ellógtam a jógaórát Dmitrivel, ma ott leszek. Dmitri besétál, farmerben, nyílt színen leveszi a farmerját, előtűnik a pöndörödő, kifakult kis vászonbugyi, ebben tartja az órát. szőrtelen, puha gumicombok, ez Dmitri. meg a bocsánatkérő mosoly a szája sarkában, amikor elmotyog valamit jóga-nyelven, rendszerint a póz nevét, trikanasza-valami, és mindig úgy csinálja, hogy soha senki ne jegyezhesse meg. így láncol minket örökre magához Dmitri, a jógatanárom.

Posted at 8:20 AM by torokszofi

hajnal van, RsBvel kidolgozunk egy jó kis tervet. euro-diszkót nyitunk japán diákoknak. kivásároljuk az összes lakást a házban, multiplex lesz. a sarah jessica parkert nem engedjük be. a név is megvan:

loop szerint számos rendőrségi razziára számíthatunk. kit izgat? szuper lesz ez az euro-diszkó.

ma egy éves a blogom, valamint ma négy éves a nasdaq eddigi legmagasabb értéke
(5048.62 pont) (forrás: loop).

forrás: loop.

Posted at 3:46 AM by torokszofi

a mai napon összesen 89 centet költöttem (m&m's). ez elég jó. elfogyott a pénz, jönnek az ínséges napok. ma Roddy Doyle húzott ki a csávából. elmentem az író-olvasó találkozóra, mert oda volt írva, hogy free food and drinks és nem bántam meg, jó volt a kaja. Doyle írta azt is, hogy The Commitments, Mustang Sally, MTV Europe, Paul King, mondom, megvolt a kapcsolódási pont. most egy regényen dolgozik, a főhős new yorkba jön ösztöndíjjal, és a Harlemben lakik és nincs pénze (no kiddin). felolvasta az első fejezetet. ha.ha.ha. az egészet a Barnard College egyik tanszékvezetője vezényelte le, akiről először azt hittem, valami férfimodell, karcsú léptekkel besétált, csupafeketében, ó, a pozőr. az is kiderült, hogy ő is író, száz irodalmi díjjal a zsákjában. mennyi író, ahová nézek, csak a sok író. aztán összelopkodtam egy csomó chocolate chip cookies-t, sötét zsebkendőbe kötöttem, és kitrappoltam az esőbe, egészen hazáig, mert ezen a héten sem veszek bérletet, csakazértse.

Posted at 6:27 PM by torokszofi

mindennap rádkattintok. remélem, jól vagy.

Posted at 7:47 PM by torokszofi

tegnap éjjel a nappaliban mászkáltam föl-alá és meséltem RsBnek a metróshalált, amikor kinéztem az ablakon és benézett egy macska. RsBvel felvisítottunk, aztán tanakodni kezdtünk, hogy mi legyen. merthát kint hideg van. de ne legyen állat a nappalinkban, még akváriumban sem. RsB gyorsan előadta az amikor nekem 2001-ben gyűrűsférgem volt a Vanessa macskájától kezdetű történetet. úgyhogy lekiabáltam a bejárati lépcsőn lógó mexikói bevándorlóknak, hogy az övék-e a macska. mondták, hogy nem és még valamit spanyolul. az egyik idősebb és taxisofőr. a sárga taxija mindig ott parkol a ház előtt. fehér holló taxi, mert a sárga taxik nem nagyon merészkednek ide Harlembe, az övé csak itt parkol éjszakánként. a sárga helyett van TownCar, félillegális, 5 dolláros, bádoghorpaszú harlemtaxi. semmi jelzés, ki kell szúrni őket, mostmár én is megtanultam, hogy kell.

szóval a taxis és a másik rázták a fejüket a sötétben, a macska nyávogott, RsB vigyorgott. aztán úgy döntöttem, hogy elindulok és bekopogok a házban a lakásokba, hogy kié a macska. láttam RsB szemeiben, hogy büszke rám, hogy ilyen kommunikatív, bátor kis szobatársa van. elindultam és a földszinten találtam egy terhes nőt, kiderült, két macskája is van, de mind a kettő a helyén volt. de igazi macskás volt, ez különböztette meg tőlem és RsBtől. feljött, behívtam a lakásba, RsB közben azért már kinyitotta az ablakot és a macska félig bent volt. a terhes nő megfogta és bennfenteskedett kicsit gyere kicsim, jajdeszép vagy, aztán kivitte és elindult a házban, hogy megkeresse a macska gazdáit. bezártam mögötte az ajtót és megnyugodtunk. aztán megbeszéltük, hogy ha terhes leszek, még kevésbé lesz macskám. közben már J-vel beszéltem telefonon, ő is egyetértett, aztán rájöttem, hogy most akkor le kell ülnöm tanulni, kinéztem az ablakon és ott szaladt a macska, rutinosan kerülgette a piszkos pocsolyákat.

Posted at 2:21 PM by torokszofi

n e x t

Posted at 7:38 AM by torokszofi

vasárnap este vissza new yorkba, a metróban percekig lélegzetvisszafojtva figyelem a kettéfűrészelt férfit, feketebőrű, enyhén kopaszodott, kockásingben feküdt, mint egy fél-szalmabábu. sehol egy csepp vér, deréktól lefelé a 'D' vonat ezüstösen, lomhán, ellentmondást nem tűrően ráterpeszkedett. halott volt, a tűzoltók csendben ácsorogtak, összenéztem az egyikkel, aztán elindult a vonatom, a 'C'.

Posted at 6:03 PM by torokszofi

washington, ültem egy külvárosi konyhában, valahol Bethesdában, ahol a sütő még mindig 1953-as Hotspot és a lekerekített hűtőért (1954) a new yorki snobberek ezer meg ezer dollárt is megadnának, de ez itt nem divat, ez a megállt idő. Julianne Moore-t várom, hogy betoppanjon egy gyöngyházgombos harangruhában. mellettem színes tablettákat számolgat lassan a házigazda, hétfő-kedd-szerda, végignézem a vihart, aztán meghallgatom az üzenetrögzítőt, M és E közvetít a purim-bálról: Baruch ebben az évben medvének öltözött.

Posted at 5:38 AM by torokszofi

délután fél kettőkor a Lincoln Tunnelben lerobbant egy kamion. a mi buszunk kikerülte, de a sofőrünk jót akart. ahogy kiértünk az alagútból, lefékezett, szürke ingben kiugrott az útra és integetni kezdett az egyenruhásoknak, akik fent, a tizenkét sáv felett, az autópálya-bódéban könyököltek a városra. szitált az eső. lemásztak lassan, néztem a három vastag csizmás rózsaszín embert. a sofőr nem beszélt angolul, csak integetett feszülten. nem kínai volt, fekete. talán a dominikai köztársaságból, ahol súlyoslevelű bordó virágok nőnek és sárgába hajlik a fűszál.

hadonászott, attól félt, a kamionba belerohannak az autók és egymásra repülnek, kigyulladnak és felrobban a Lincoln Tunnel.

"Gyerünk, vissza, a buszba." intettek neki. a sofőr tovább mutogatott az alagút felé. akkor az egyik kicsit meglökte. néztük az ablakból, néztem, ahogy a szürke inge lassan fekete lesz az eső alatt. visszamászott a buszba, utána az egyik egyenruhás, de elépattant a busztársaságtól a copfos kínai nő. lihegett.

"Csak segíteni akart, az alagútban rekedt egy kamion, csak ennyit akart."

Az autópálya-felügyelő előredobta a felsőtestét és azt mondta lassan: "Akkor tanuljon meg angolul. ENGLISH. this is the language we speak around here."

aztán elkérte a kínaiak papírjait, miféle cég ez. a sofőr kidülledt szemmel nézte a szélvédőn csordogáló esőt. csend volt, az egyenruhás leugrott és rákanyarodtunk az autópályára. hátrafordultam, de a város eltűnt, nem láttam mást, csak a hártyavékony ködöt.

Posted at 2:37 PM by torokszofi

ma újra washington, újra loopmom, félév telt el, nem értem. kínai busszal megyek, az a legolcsóbb, odavissza harminc dollár, simply the best.

Posted at 12:45 AM by torokszofi

RsB, te bitang, a barátságot kifelejtetted.

Posted at 3:15 PM by torokszofi

oké, tegnap megvolt az idei első szandálos napom new yorkban, aztán este jól lehűlt az idő, úgyhogy felosontam a nagykönyvtár raktárába és gyorsan felvettem a futózoknimat, ami véletlenül nálam volt, szép bolyhosfehér frottírzokni, jól nézett ki a barna szandálban. hazasétáltam és közben fohászkodtam istenhez, hogy senki ismerőssel ne találkozzak a világítófehér zoknimban és a saruban, ahogy az éjszakában vigyorogva slattyogok, mint egy jeh.va tanúja drezdából.

folyamatosan vigyorgok. (2 weeks to go)

Posted at 5:37 PM by torokszofi

SD nottinghami barátnőm úgy döntött, nem eszik több cukrot. már több mint egy hónapja bírja. elképesztő. azt mondta, hogy a kóláról is leszokott. felfoghatatlan. azt mondja,

ha nagyon megkívánom, azt csinálom, hogy kinyitok egy üveget, iszom egy kortyot és rájövök, hogy nem kell. a maradékot kiöntöm a vécébe, tökjól lemarja a vízkövet.

ez a film jutott eszembe.

Posted at 3:06 PM by torokszofi

ezt ki írta? persze lehet, hogy csak próbaidős. huhh. az is lehet, hogy ismerem. [nem]

Posted at 9:36 PM by torokszofi

a napom nem sikerült, state ID sincs egyelőre, de a lakbért befizettem és nem hagyom, hogy elkedvetlenedjek bizonytalan kis nyávogó hangok miatt. nyávogó hangokat kioltom és inkább írok egy témavázlatot.

előrefurakodok és az első ajtónál csusszanok le a buszról, amit elvileg nem szabad, mert az a felszállóknak van, a hátsót viszont utálom, mert azt kézzel kell kinyomni, közben a barátnőmmel beszélek telefonon.

ő: tök rég nem volt ilyen. hogy nincs pasim.
én: hátizé. lehet, hogy most jó is, hogy szünet van.
ő: jó vagy nem jó, szünet van és kész.

Posted at 2:23 PM by torokszofi

ma lesétálok a százhuszonötödiken (A. kiszámíthatóan fintorog, amikor számokkal dobálózok utcanevek helyett), bemegyek egy toronyházba és megcsináltatom a state ID-met, amit szeptemberben is megcsinálhattam volna, csak éppen ma jött el az ideje. a state ID arra kell, hogy még féktelenebbül italozhassak éjszakánként a new yorki bárokban, merthogy rajta van a születési idő és már elmúltam huszonegy, I swear. az útlevelemet nem hurcolom magammal soha, aztán ott a baj, a kidobóember nem enged be, tényleg komolyan veszik. nem engednek a huszonegyből, álszentbarmok.

Posted at 8:05 PM by torokszofi

ja, és március van.

M á r c i u s.

Posted at 7:48 PM by torokszofi

két óra Marie-val a Magyar Cukrászdában, a park és a katedrális tavaszi jóindulattal úszkál körbe-körbe. minden sugárzik, nyugodtan sütkérezünk a Low Library lépcsőjén, csukott szemmel mosolyogva végre kialszom magam. az éjszaka nem számít, alig aludtam valamit, Teréznél összeütöttem a tenyerem néhányszor, Sean Penn, na végre. nekem tetszett egyedül Uma ruhája és J kifejtette, hogy ebben az évben szinte kizárólag neutral make-upot viseltek a sztárok. nekem sok volt a tengernyi pucér rengőfehér kar, állandóan megjegyzéseket tettem, mire a Szerkó lekarfetisisztázott. mert csak a szépet szeretem.
este tűz ütött ki az 'A' metróban, ez az én vonalom, de én nem voltam ott, mert a Teréznél néztem az Oscart. nem halt meg senki.