torokszofi

Posted at 11:32 PM by torokszofi

éhes voltam és különben sem láttam a szüleimet 2 napja, úgyhogy fél 2-kor berontottam a Kávézóba, apám páholyába, ahol most anyám is ott ült, divatlappal a kezében. erről eszembe jutott, hogy nem véletlenül rántottam magamra elindulás előtt a fekete voltegyszeregyvadnyugat-velúrkabátomat - ez az egyetlen kabátom, ami elég hosszú ahhoz, hogy eltakarja a gatyám zsírfoltjait, amiket még az éjszakai jégpályás evés közben szereztem valahogy és ma meg nem volt kedvem másik nadrághoz. "sminkeld ki magad" - szól anyám, fel sem nézve a divatlapból, aminek nem tudom elolvasni a címét, pedig tökéletesen olvasok fejjel lefelé is, mint egy titkosügynök. "gratulálok anyádnak, romba dönt a szeretetével" - apám ingatja a fejét. "végre lassan egyenesbe jöttél volna, most meg anyád tízéves szar kocsira ad kölcsönt, hordhatod a szervízbe éjjel-nappal. bolond anyádból mindent ki tudsz fuvolázni". bolondanyám vádlón néz rám, én meg vádlón vissza. "minek mondtad el neki?" - tátogok felé, anyám kerek szemmel rázza a fejét, hogy ő nem. "honnan tudsz te erről?" kérdezem apámat, aki azóta grimaszol, hogy megérkeztem és becsusszantam az asztal mellé, zsírfoltostól, mindenestül. "honnan, honnan. a blogodról, te szerencsétlen." na jó. "és hogy van Babetta King?" váltok lazán. B.K. a húgom, ez az egyik neve csak. Babusta, Babutta, Baba, Bétahús (ez a békahúsból jön). "A Baba? A Baba dolgozik, mint egy nyomorult, hétvégén meg bulizik. csak tudnám, mikor piheni ki magát szegény gyerek". A húgom Londonban trénel egy olajcégnél, szerdán utazik Zürichbe tárgyalni, mondtam neki, vegyen Ovomaltine-t. "legalább egyik gyerekemből lesz normális, kereső ember. te meg anyád csecsén lógsz majd ötven év múlva is." bólogatok. a Kávézóban most áll egy széles, műgyanús karácsonyfa, ami arra jó, hogy a pincérek ügyesen el tudnak mögé bújni. "nem mű az. sebipincér mesélte, hogy negyvenkilencezer forint volt, őrület." suttogja áhítattal az apám. minden pincért ismer, akik őt aztán sanyibácsinak vagy sanyibának szólítják, fenntartják a páholyát és kedvezményt kap a napi menüből. törzsvendég. "na egyél valamit, éhenkórász".

Posted at 7:13 PM by torokszofi

éjjel E-vel belógtunk a műjégpályára, mert E barátnője jéghokis és valami mobilcégek összmikulásünnepélyén kellett bohóckodnia, mert megvették a csapatukat arra az estére. mi is kaptunk korcsolyát, hátracsaptam a táskámat és éjfélig köröztem a jégen. néha elkapott minket egy-egy krampusz, hogy trükközzünk valamit a gumicukorért, amit a zsákjából húzott elő. én bemutattam a koszorúzást, amit öt perccel azelőtt tanultam, E meg csak szimplán a hátára esett. rengeteg zabrakaja volt, meg forraltbor. most izomlázam van. tökéletes éjszaka - pedig nyomottan indult az este.

Posted at 8:12 PM by torokszofi

ja, még hétfőn E-vel elmentünk megnézni az Erőszakos múltat. gyenge, semmilyen film, szenvedtünk tőle. egyre hangosabban nyögdécseltünk egy teletömött moziterem mértani közepén. aztán a nyögdécselés nálam félrecsúszott és elkezdtem pánikszerűen fulladni. az egész úgy hangozhatott kívülről, mint egy modortalan, elfojtott, rosszindulatú nevetés, de sok, sorban egymás után, legalább egy hosszú percig. E aggódott, de nem tudta megállni és röhögni kezdett. a többiek nem tudom, mit csináltak, de azt érzékeltem, hogy a tortillazabáló ismeretlen férfi a bal oldalamon még messzebb húzódott tőlem. nem érdekelt, azzal voltam elfoglalva, hogy aztán el ne mulasszam el a szemem előtt lepergő fontos pillanatokat, de végül nem volt semmi. E később röhögve bocsánatot kért, hogy nem kezelte a helyzetet a megfelelő komolysággal.

Posted at 7:53 PM by torokszofi

a ma hajnali órám a szaúdiakkal pompásan sikerült. megtudtam, hogy náluk nem ünneplik a szülinapot - én azért szép nagy betűkkel felirtam az enyémet a táblára (a szemem sarkából láttam, ahogy néhányan felírják a füzetbe). aztán kiosztottam a múltkori írásokat. Satyós Fayez például azt írta, várja már, hogy a 'university smiling vace'-be járhasson. megkérdeztem, mégis, mire gondolt. kiderült, hogy a Smiling Face University-re fog járni néhány év múlva, mert orvos akar lenni. tanácstalanul meredtem rá és ijesztő bohócdoktorok kezdtek kergetőzni a fejemben, amikor leesett. a Semmelweis University-re gondolt. tisztáztuk, hogy ez egy vezetéknév, nem pedig egy vigyorgó arcocska. jövő órára viszek nekik valami drámai sztorit a magyar anyák megmentőjéről, mert kiderült, hogy a legtöbben ott fognak tanulni.

ja, az előbb kipurcant a vinyőm. apple care, zárj hűs tenyeredbe - holnap mehetek a gránátalmába. most is a külső vinyőről dolgozom, finoman, óvatosan, mert egész éjjel írni fogok.

Posted at 8:15 PM by torokszofi

I wrote a song about New York because New York for me was about survival. It is more a state of mind than a place.

Posted at 7:49 AM by torokszofi

autót akarok venni. egyelőre három lehetőség van, az egyik kollégám árul egyet, kettő apróhirdetés. a negyedik az, hogy megint nem veszek és anyám sorsára jutok, aki 1974-ben kapott jogosítványt, és a vizsga óta kétszer vezetett. amikor kölcsönt kértem tőle az autóvásárlásra, drámai hangon felhoztam neki a saját példáját, meg azt, hogy én nem akarok a sorsára jutni. "na ne mondd", mondta erre. de úgy néz ki, hogy ad, bár new york óta még mindig nem sikerült visszafizetnem a teljes kinti tartozásomat. úgyhogy megint elvállaltam az amerikai college-ban a tanítást. most nem Writing-órát tartok irániaknak és kínaiaknak, mint tavaly, meg tavalyelőtt, hanem Communicationt nyolc szaúdinak. hét fiú, egy lány.

Posted at 9:03 AM by torokszofi

igazi body snatcher reggel: órákig rendeztem csoportokba a wiwes ismerősöket. végül a legtöbb ember 'Haverok' lett, mert nincsenek olyan kategóriák, hogy 'Ez Meg Ki' vagy 'Megszűnt Létezni'. félálomban nyomogattam a Hozzáad gombot, néha belepislogtam a tükörbe, vagy hallgattam P-t, ahogy a másik szobában harsogókat harap az almájába, a fülén fülhallgatóval.

Posted at 8:33 AM by torokszofi

az új év jól indul, meg vagyok elégedve. csak hiányzik a testvérem.
ígéretes dolgok történnek velem. a bosszúságok pedig csak bosszúságok, ahogy D bölcs, réghalott nőrokona mondta egyszer.

Posted at 6:44 AM by torokszofi

írtam shapirónak. válaszolt. t = -15 hónap, de nem baj.

Posted at 2:57 PM by torokszofi

húgom ma megkapta a diplomáját. a család 2 órát ült a közgáz aulájában, anyám a meghívóval legyezgette magát, és sóhajtozott. izzadtan néztem az előttem ülő fiú kék ingén a sötét foltokat. a húgom a vastag fekete talárban vigyorgott, a nyelvét nyújtogatta.

tegnap megkapta élete első komoly állását, Londonban kezd, néhány hét múlva. csodálatos ember.

Posted at 1:42 AM by torokszofi

azt mondja, uws. upper, ezt gyorsabban tette hozzá. visszamegyünk, egy évet adtunk, ennyit kaptunk rá.

Posted at 1:30 AM by torokszofi

Tight,clean,gently used HardCover w/no underlining,stickers,page tears or folds.No ex-owner names inside.Clean,crisp cover. No DJ.Tight,uncreased spine.Feels Unused.VeryUsable.

de kicsit később, nem is olyan messze innen:

Top/bottom edge stamped not for resale.Clean,crisp cover w/minor edge tear.Tight,gently cocked spine.Pages very clean.

Posted at 5:44 PM by torokszofi

summa cum laude - mondom hét különböző embernek egymás után a telefonba, mellettem a buszon egy nő egyre idegesebben zörög a zacskójával. szabad vagyok, álmos vagyok, szemüveges vagyok, mert közben a szemem is begyulladt. na megyek BÉnőzni.

Posted at 12:34 PM by torokszofi

"Miért pont én is?!"

/W a sárga falak között/

Posted at 6:48 PM by torokszofi

egészen furcsa érzés sok év után leülni és tanulni valamit, amit régen tudtam. ma elindítottam a phd-eljarast, beadtam a papírokat, 27-én szigorlat. kedd éjjel levonultunk apámék pincéjébe feltúrni a sok dobozt, hátha megtalálom a bolgár diplomámat, egy régi esszét, ami most jól jönne, meg a nyelvvizsgákat a jelentkezéshez. 2 óra múlva pókhálóval a hajamban, izzadtan rontottam be szüleimhez, minden meglett. és még: régi, fekete-fehér A3-as fotók, a szófiai Makrancos hölgy poszterei, Olgával nézünk vissza, legyőzhetetlen pillantással. én voltam a Shrew, a végén a nagymonológ közben ledobtam a női ruhát és újra Sly lettem, a részeges bunkó az Inductionból, michael hattaway tombolva tapsolt. na most fogalmam sincs, honnan szerzek a mostani életembe hasonló pillanatokat. a pincében megtaláltam azt a kis noteszt, amit Giacomelli tervezett és rajzolt még arra a célra, hogy az autóvásárlás közben feljegyezgessem a kiszemelt modelleket. találtam egy morrissey-cédét, amibe bele volt dugva két írógépelt sor, I-nek írtam, érthetetlen. megvan az a szuper8as kamera is, amit O vett nekem Párizsban, pedig az eladó többször is elmagyarázta neki, hogy nem működik. találtam bolgárnyelvű könyveket, amiket még az ötvendolláros padlásszobában olvastam, a tetők felett, a bordó szőnyegen. nincs autóm ma se, bolgárul felejtek, a reneszánszot pedig úgy kell visszatolni az agyamba, ezt is csak a szigorlat miatt. pedig régen mindent tudtam, vera legalábbis azt állítja.

Posted at 7:41 AM by torokszofi

éjjel elmentünk az operába megnézni az unokahúgom legjobb barátját, ahogy a vesztes Lenszkijt táncolja az Anyeginben. RsB meg én. teltház volt. ültünk a proszcénium páholyban és néztük a csellós feje búbját. a darabban összesen két jó táncos volt, az egyik egy orosz csaj, a másik hálistennek az unokahúgom legjobb barátja. utána négyen beültünk a menzára, ahol a táncos baseballsapkában ült egész este, mert a színpadi haja vállalhatatlan volt és nem tudta tíz perc alatt rendbehozni. aztán szétcsapódtunk egy kis gintől, vodkától, édes cseresznyétől, össze-vissza ettünk, és megbeszéltük, hogy a következő balett a Hófehérke lesz, a törpék miatt. ma pedig elmegyünk Budaörsre és kipróbáljuk a gokartpályát, bár egy kicsit még fáj a fejem.

Posted at 6:13 AM by torokszofi

jó, találkozzunk, de nekem a fogorvos után rögtön haza kell mennem, mert meg kell írnom a német csávóról a cikket, meg tanítok is reggel, mondtam teljesen komolyan P-nek, amiből az lett, hogy a fogorvosnál, aki egyébként volt tanítvány, jó barát, és évek óta nem kér pénzt a tömésekért, szóval hosszan beszélgettünk a marokkói útjáról, ahol a második napon ágynak esett a frissen csavart narancslé miatt, mert elfelejtette, hogy abba jégkockát is tesznek, ami már hazárd. a gyilkos jégkockák miatt ágyban és a vécén töltötte a nyaralását, szomorúan mesélte a műanyag álarc mögött, miközben lágyan tapogatta a jobb alsó hatosomat. aztán P is megérkezett, akit a fogorvos megtanított a nem-szabad-belenézni-mert-megvakulsz lámpa használatára, úgyhogy ő lett az asszisztens, komoly arccal hallgatta a második pittyegést, és igyekezett ki-be kapcsolgatni a lámpát anélkül, hogy mondjuk porrá váljon minden a számban.

közben telefonált M, hogy menjünk el vacsorázni, ha van kedvünk, kipeckelt szájjal is lelkesen bólogattam és határozott mozdulatal elnyomtam magamban egy halvány meg kell írnom a német csá...-t. háromnegyed tizenkettőig hahotáztunk az étteremben és sokkal többet ettünk, mint az normálisnak lenne mondható (én például a malomkeréknyi penne-adagom mellé berendeltem egy tál köretet is, csak úgy), aztán desszertnek kikértük azt a palacsintát, amibe a legkönnyebben verhetik az unott, bosszúszomjas pincérek a farkukat: kókuszos fehércsokis öntet meg még valami fehér, nem emlékszem, de nem sűrített tej. aztán bementünk az ország legnagyobb könyvesboltjába és felráztuk a bágyadt dolgozókat, akik azt hitték, vége a napnak. a bolt természetesen teli van a néhai pápáról szóló kiadványokkal, de én azt a pápás levesestányért szeretném, amit a pápalátogatás idején lehetett kapni az oktogonon a traffikban, csak akkor még olyan kis hülye voltam, hogy nem tudtam, mekkora értéke van az ilyesminek. elég későn értünk haza, lencsében aludtam el, gratulálok.

Posted at 12:05 AM by torokszofi

DiG! - aki tudja, nézze meg. titanic. vasárnap, este 7, toldi. még van jegy, mert nem tudják, mennyire jó.

a ma esti teltházas ghost in the shell 2-n elaludtam, és álmomban is mosolyogtam a szürreális angol feliratokon. az elején persze azt hittem, ez valami stiláris jegy, ezzel jelzik, hogy mondjuk éppen robotok beszélnek, pedig csak arról van szó, hogy japánban kevesen tudnak angolul - erről P szerint van is valami elmélet, a japánok mindkét féltekéjüket leterhelik nyelvtanuláskor, világos.

Two body being find. I memory computer previously. We consider this the rowdy shoot.

az is sokáig tartott, míg rájöttem, hogy a feliratokban a Sarjan azt jelenti, hogy sergeant, de akkor már egyáltalán nem érdekelt az egész.

Posted at 7:06 AM by torokszofi

minden reggel kimászik egy hangya a billentyűzetemből. azonnal szétnyomom és közben rémülten dühöngök. hogy jutott be? miért csak naponta egy? lepetéznek ezek a winchesterre (?), vagy mi? vagy ez csak egy oldboy-délibáb? miafasz?

tegnap berkivel vacsoráztunk az eklektikában, ahol nem volt sajt, tehát sült mozzarella és a többi jó kis kaja se volt. tíz percig beszéltem rá a fiút, hogy én tényleg krumplipürével kérem a cicegét és nem mondjuk pirítóssal, amit ő ajánlott. végül azért kihozta. később csatlakozott V is. berki és V leadták csütörtökön a doktori disszertációjukat. annak idején együtt kezdtük. nekem úgy látszik megártott az egyéves new yorki ösztöndíj, haha. vittem ünnepi krémlikőrt, amit bevittünk a kuplung vécéjébe és amíg kint pisilős lányok értetlenül hallgatóztak, mi az 1 négyzetméternyi büdösben, a kagyló felett egyensúlyozva, BYO-alapon műanyagpohárba töltöttük az italt, köszöntőt mondtunk néhai Egri Péter professzorra (hamlet: the thinker becomes a doer) és persze fotóztam végig.

Posted at 10:06 AM by torokszofi

hajnalban küldtem egy sms-t a húgomnak, hogy menjünk futni. már akkor tudtam, hogy zivatar lesz, de ez nem állíthatott volna meg - a legjobb futás-emlékem esőben volt, soha úgy nem futottunk, mint akkor, acélosan cuppogva, két Rocky Balboa, amikor edz Drago-Lundgren ellen, legalábbis így képzeltem. aztán hamar kiderült, hogy hajnal-my-ass: elvettek egy órát, erről ennyit, maradok ágyban.

Posted at 11:11 AM by torokszofi

májusban megyek londonba, szállást keresek egy éjszakára valahol a Charing Cross Road közelében. veszek könyveket, mert valamiért úgy gondolom, ettől közelebb kerülök a disszertáció megírásához (ugyanígy vagyok a fénymásolással - a megrögzött fénymásoló bajnok azt hiszi, minden nyomdaillatú meleg lappal tudás csepeg a fejébe). másfél napig sétálok majd össze-vissza vigyorogva, aztán felülök a buszra és elmegyek északra SD barátnőmhöz és Mike-hoz. nem láttam nagyon rég, az A38-as indexbulin ott volt, ahol végül vége lett A.-val a majdnem három évnek, szóval SD aztán megint visszautazott Nottinghambe, most pedig Yorkban él. hiányzik. a repjegyet már megvettem, skyeurope, mindenki szerint ők a legjobbak. szórakozottan nyomogattam a gombokat, úgyhogy Mr. lettem Miss helyett a foglaláson. most így néz ki: Úr Torok Szofi.

tegnap RsBvel elmentünk szexboltba, vettem két filmet, az egyik VHS, majd az apáméknál kell megnéznem, mivel videóm nincs. cikkhez kell, érted. RsB a szexboltban lezserül megkérdezte, lehet kapni popperst, vagy már betiltották? jókat röhögtünk. (betiltották.) aztán eszembe jutott I. Szófiában, amikor először jött haza Amszterdamból, behúzott az egyetemi férfivécébe és együtt szagolgattunk egy kis poppers-t morfológia-óra előtt. melegem lett és dobogott a szívem.

Posted at 7:22 AM by torokszofi

délután a főszerkesztő - akinek L. nevű gyermeke néhány órával korábban jön világra - odalép az asztalomhoz és szórakozottan azt mondja. "tintahalat ettem, vaslapon. és most olyan szagú lett a hajam." megkérdem, finom volt-e és belül ez a kérdés dübörög. "tudja ön, uram, hogy a squid biomassza túllépett az emberiségen?" ez egy régi hír. az óriás squidről ne is beszéljünk. a szemgolyója, mint a fejem, rettentő, lassú pillantás. welcome squid overlords.

A Purim-bál? minden évben ugyanaz. az ember elmegy a Goldmarkba, eszik egy kis majonézes kukoricát, iszik egy vodkanarancsot, nézi az ortodox ismerőseit, ahogy bizonytalan mosolyú ismeretleneket körtáncolni visznek. igen, a párhuzamos valóságban négy fiam van és nincs polgári foglalkozásom, lefuttatom a szokásos gondolatokat. D. és T. gyakran egymásra pislognak, úgyhogy elindulunk, a lépcsőfordulóban a szakállas Bálintba ütközünk, akinek a mi életünk a másik valóság. miről beszélgessünk?

az este a Szimplakertben folytatódik, ahol berki mutat egy fotót a mobilján annak a fiúnak a bátyjáról, aki tetszik neki. "ugyanígy néz ki, teljesen". tovább, az Iguánába, ahol P csókol, a többiek vakuznak. mindenki iszik, mindenki részeg, finoman, boldogan. ki az átkozott, Hámán vagy Mordecháj?

Posted at 11:18 AM by torokszofi

éjjel Eriknél buliztunk a körszobában, én egy koktél után rúgtam be, a másodikat már P itta meg, meg utána mindenfélét. táncoltunk a piros falak és a százéves gyógyszeresüvegek között, az asztalnál mindenki elmondta élete legnagyobb rock.and.roll-pillanatát. Eriknek az volt, hogy Cobainnel, Dee Dee Ramone-nal és a Sonic Youth-tagokkal bulizott, Bruce csak annyit mondott, Michael, és azonnal tudtam, hogy a Jacksonról van szó, a fantasztikus Jacksonról. Morrissey-t is említette, nekem maradt a Tommy Ramone-interjúm, meg talán Richard Gere kézzel írott levelei, amit több mint egy éve kukáztunk New Yorkban a Lower East Side-on. Később Zsófival szóba került Majka is, a csillagok küldötte, és persze Linda, akit harminchét országban forgalmaztak.

este a Tarantino-buliba megyünk, kedden karaokezni, szerdán Bruce a DJ a Djinnben. a phd-met még nem írtam meg, de nem nyomaszt, egyszer (a határidő még másfél év) úgyis befejezem. tegnap még annyi történt, hogy vettem három Drabble-t angolul, darabját háromszázért, ami azért érdekes, mert általában sok pénzért rendelem őket messziről. jó nap volt.

Posted at 1:25 PM by torokszofi

To
Bob & June

Keep'em flying!

Howie

Posted at 6:27 AM by torokszofi

ma ezt dobta ki a fortune cookie:

Széles jelzö repertoárod tudatosan bövitsd szivikém,
ez a te mindennapi kenyered.

Posted at 1:19 PM by torokszofi

tegnap három régi ismerős írt levelet, majdnem húsz éve nem láttam őket. az egyikük, egy régi osztálytárs, elnézést kért, hogy amikor 12 évesen játszott a színdarabomban, eltévesztette a szöveget. na most erre persze eszembe jutott az a sor: Ó, Dániel, nem szeretsz. Levendulának kérted meg a kezét. Csak arra emlékszem, hogy a Levendula-szóval volt a baj.

ma nem akarok dolgozni. eddig sikerül. hiányzik a húgom. jello biafra.

Posted at 10:25 PM by torokszofi

annyi snack maradt, hogy állandóan ropi lifeg a szánkból. így mászkálunk a konyhából a hálóba és vissza. négyévesen szerelmes voltam Lucky Luke-ba, nemrég volt róla valami cikk, hogy valójában ő volt az első meleg képregényhős. a ropiról jutott az eszembe. más. Verivel indulunk a bajnokságon, a párosban, ugye. elégedett vagyok, verhetetlenek vagyunk. amerika segít saját ütőt szerezni, ennyi. tegnap voltam egy sajtóvetítésen és pökhendi vigyorral odaszóltam az egyik forgalmazólánynak, hogy "figyelj. nálunk van a szerkesztőségben egy pingpong-asztal." erre ő meg ezt felelte: "ja, nálunk is van, néha azon kajálok. ja, és hétfőtől csütörtökig masszőr jár hozzánk, a Margó." "peeeersze." "nem hiszed? Mariann, mondd meg neki, ki az a Margó." "Ki?" "MAR-GÓ." "Ká-val?" "Nem, gé-vel." "ja, a Margó? a masszőrcsaj." "Látod?" "Na jó, látom."

Posted at 8:27 AM by torokszofi

kaptam anyámtól egy karkötőt születésnapomra. erezett, vékonyka ezüst. van hozzá egy lánc is, azzal nincs semmi gond. a karkötőt viszont nem értem. az a trükkje, hogy csak akkor tudom feltenni, ha van mellettem valaki, akit megkérhetek, hogy csatolja fel. mert kis rövid. reggelente nekifutok és megpróbálom egyedül felcsatolni, szánok rá minden nap öt percet az életemből. eddig nem sikerült. idegtépő. és ha nem lenne senkim és magányosan éldegélnék? baszhatnám ki a kukába zokogva.

Posted at 6:36 PM by torokszofi

a születésnapomra későn szóltam az embereknek, de azért sokan eljöttek. másnap bágyadtan heverésztem egész nap és V-nek adtam az r.e.m.-jegyet, mert úgy fájt a fejem, hogy a lábujjamat sem tudtam kidugni a paplan alól. azért hasznosan telt a nap: délután négytől hatig a piros szemeket retusáltam a partifotókon. megvan a tízezredik kép is az iPhotoban. mai kép, a család van rajta a Ferihegyen, mert a húgom ma újra elutazott New Yorkba. még a levegőben van, néhány óra múlva a hetvenötödik utcában sétál, és krispy kreme fánkot eszik josephfel, az amerikai kapcsolattal. feltéve, hogy joseph ráismer a JFK-n, mert a húgom tegnap elment fodrászhoz, és most úgy néz ki, mint neneh cherry. mint én, tíz évvel ezelőtt, amikor mindekinek azt hazudtam, hogy igazi göndör vagyok.

Posted at 10:33 PM by torokszofi

nem tudok a visa kártyával fizetni a flickren, mert a paypalomat még júniusban elkevertem. a kinti kártyámat ellopták itthon. elmentünk a francia intézetbe magimelt nézni, de nem volt elég tolmácskészülék, de azt mondták, hogyha véletlenül van nálunk fülhallgató, akkor kaphatunk tolmácsgépet. örjöngtem. pöcsök.

Posted at 9:15 PM by torokszofi

augusztus végéig mégis itt maradunk, mindketten megkönnyebbültünk. az egész a főbérlő barátja miatt volt, aki ide akart költözni, de aztán meg mi voltunk itt előbb, p tárgyalt vele, és szerencsére minden marad a régiben.

újabb kölcsön, most a szigorlatra, az istenit, mi kerül 100 000 forintba egy doktori szigorlaton? komolyan nem értem. aztán levél a Columbiától, valami miatt azt hiszik, még mindig odajárok, kikészít ez is. nem, nem járok oda. van egy munkahelyem, odajárok. ez van. de RsB megnyugtat telefonon, J később elmagyarázza cseten, hogy egyszerűen nincs vesztenivalóm, mert már elveszett minden. késő. igaza van, aztán átküld néhány testino-fotót madonnáról, az új versace-kampányhoz készültek, oké, beteszem a love profusiont, (johinak úgyis szidtam a klipet, amikor ma a VH1 ment a szerkesztőségben), aztán fogalmazok J helyett levelet egy pasinak, akivel nem tud mit kezdeni azt hiszem, awesome, ezen a szón húzza a száját, kihúzza, nem küldi el végül, közben egy másiknak ír, a másik válaszol. de ekkor már a what it feels like for a girl remixe megy, az eredetit nem bírom. p is megjön, indulunk az éjszakába.

TwitterSzofi