torokszofi

Saturday, December 31, 2005


azt kérdezi, miért nem írok. azért, mert BÚÉK.


Sunday, December 11, 2005


i want a pair of fokin ear muffs, sista (nem akarok hazamenni)


Friday, December 09, 2005


hihetetlen ez a ko:d. az elo:bb belekeveredtem egy etiop tu:ntetesbe (Meles Zenawi nepszeru:tlen) a trafalgaron.


london. vár húgom, a zürichi csodaszarvas. holnap reggel, mielőtt kilép a hideg térre, a szállodában leadja a portán a kulcsot, a borítékra ráírja a nevemet is. 605-ös szoba, okker. virgin megastore? johnny guitar!


Saturday, December 03, 2005


éhes voltam és különben sem láttam a szüleimet 2 napja, úgyhogy fél 2-kor berontottam a Kávézóba, apám páholyába, ahol most anyám is ott ült, divatlappal a kezében. erről eszembe jutott, hogy nem véletlenül rántottam magamra elindulás előtt a fekete voltegyszeregyvadnyugat-velúrkabátomat - ez az egyetlen kabátom, ami elég hosszú ahhoz, hogy eltakarja a gatyám zsírfoltjait, amiket még az éjszakai jégpályás evés közben szereztem valahogy és ma meg nem volt kedvem másik nadrághoz. "sminkeld ki magad" - szól anyám, fel sem nézve a divatlapból, aminek nem tudom elolvasni a címét, pedig tökéletesen olvasok fejjel lefelé is, mint egy titkosügynök. "gratulálok anyádnak, romba dönt a szeretetével" - apám ingatja a fejét. "végre lassan egyenesbe jöttél volna, most meg anyád tízéves szar kocsira ad kölcsönt, hordhatod a szervízbe éjjel-nappal. bolond anyádból mindent ki tudsz fuvolázni". bolondanyám vádlón néz rám, én meg vádlón vissza. "minek mondtad el neki?" - tátogok felé, anyám kerek szemmel rázza a fejét, hogy ő nem. "honnan tudsz te erről?" kérdezem apámat, aki azóta grimaszol, hogy megérkeztem és becsusszantam az asztal mellé, zsírfoltostól, mindenestül. "honnan, honnan. a blogodról, te szerencsétlen." na jó. "és hogy van Babetta King?" váltok lazán. B.K. a húgom, ez az egyik neve csak. Babusta, Babutta, Baba, Bétahús (ez a békahúsból jön). "A Baba? A Baba dolgozik, mint egy nyomorult, hétvégén meg bulizik. csak tudnám, mikor piheni ki magát szegény gyerek". A húgom Londonban trénel egy olajcégnél, szerdán utazik Zürichbe tárgyalni, mondtam neki, vegyen Ovomaltine-t. "legalább egyik gyerekemből lesz normális, kereső ember. te meg anyád csecsén lógsz majd ötven év múlva is." bólogatok. a Kávézóban most áll egy széles, műgyanús karácsonyfa, ami arra jó, hogy a pincérek ügyesen el tudnak mögé bújni. "nem mű az. sebipincér mesélte, hogy negyvenkilencezer forint volt, őrület." suttogja áhítattal az apám. minden pincért ismer, akik őt aztán sanyibácsinak vagy sanyibának szólítják, fenntartják a páholyát és kedvezményt kap a napi menüből. törzsvendég. "na egyél valamit, éhenkórász".


éjjel E-vel belógtunk a műjégpályára, mert E barátnője jéghokis és valami mobilcégek összmikulásünnepélyén kellett bohóckodnia, mert megvették a csapatukat arra az estére. mi is kaptunk korcsolyát, hátracsaptam a táskámat és éjfélig köröztem a jégen. néha elkapott minket egy-egy krampusz, hogy trükközzünk valamit a gumicukorért, amit a zsákjából húzott elő. én bemutattam a koszorúzást, amit öt perccel azelőtt tanultam, E meg csak szimplán a hátára esett. rengeteg zabrakaja volt, meg forraltbor. most izomlázam van. tökéletes éjszaka - pedig nyomottan indult az este.


Home