trkszfi mail

Posted at 9:25 PM by torokszofi

a lakás majdnem kész, tíz napja beköltöztünk drága szüleimhez. jól érzem magam, P is, vidoran beszélget apámmal a család sertéskereskedő ágáról és eszi a csirkét. az elmúlt négy hétben megszerkesztettem b.e.-vel egy könyvet, ami holnap kerül a könyvesboltokba. jó érzés, még a fotóm is jól sikerült a contributor-oldalra. ülök az ágyon és a lábujjaimat nyújtogatom kéjesen.

többnyire ünnepi a hangulatom. találtam bio-szaloncukrot a múzeum krt-i bio ABC-ben, de egy kicsit alábbhagyott a lelkesedésem, amikor az egyik kókuszosat kinyitottam a Pusztaház örökösei (így hívják magyarul a Bleak House-t, ezt se tudtam eddig) hetedik részét bámulva, na és az egyik kókuszos félig meg volt rágcsálva, pedig előtte 5 perccel nyitottam ki ollóval a zacskót. a szüleimnél van tévé, ismerkedem a műsorokkal és a reklámokkal, már egy csomó metróplakátnak megvan a reklám-párja.

mától nincs iskola, itt az áldott téli szünet, múlt csütörtökön elmentem életem legjobb csoportjával (7 török fiú, 1 iráni fiú, 1 iráni lány, 1 dél-koreai, 1 kínai és 1 tajvani lány) búcsúvacsorázni a Shirazba. P is jött, őt a később érkező Chia-Wen (TW) török diáknak nézte a másik csoportból, és megjegyezte, hogy handsome. volt két kedves hastáncosnő, mindenki táncolt velük (én is), míg a többiek visongtak és fotóztak a mobilokkal. sokat ettünk és szomorkodtunk, hogy ennyi volt. büszkén nézegettem őket, az én csoportom, Group 4.

Posted at 7:53 PM by torokszofi

minden nappal közelebb kerülök a nehéz időkhöz. de ahelyett, hogy befeszülnék, vigyorogva kieresztek, bárgyú olvasói leveleket olvasok, barátnőket látogatok sorra, simogatom a bébik porcnélküli fülét. levágattam a hajamat, marilynesre, P bevallja, hogy kamaszkorában marilynre is. kérvényt írtam az illetékhivatalnak. hallgatom a húgomat, ahogy az új barátjáról mesél. "furcsa, hogy magyarul beszélgetünk", mondja a távkapcsolatok karcsú-komoly királynője. hosszú évek óta nem volt magyar emberrel. "azt üzenem a fiúnak, hogy tanítson meg magyarul szeretkezni", ezt apám mondja neki ünnepélyesen a Centrálban, az anyám a szemét forgatja. én érek oda a legkésőbb, a pincér azt kérdezi, mit hozhat, mire összecsippentem a szemem és szemétkedve azt kérdezem "és hol a menü? nem tudom kívülről." apám elnézést kér a nevemben, majd lebasz, hogy szégyent hozok rá. az alagsori vécébe vezető úton vízfestékkel színezett életképeket akasztottak ki a kávézóról, a család egyenként levonul és megtekinti az egyiket, hogy nem az apám elmosódott pacnifeje van-e rajta, de nem. elmegyek a troilus és cressidára, haroldra, maudra. este hat után nem eszem, mert az hízlal, ezért átrázódom teljesen a korai lefekvésre, az éhség elől az álomba bújok. kilenc után ne hívjon senki, mert éhes leszek.

Posted at 7:59 PM by torokszofi

ha-ha-ha

hi-hi-hi

hömpörö appor ündürüxiiiii

ezt éneklem az ágyon fekve, de csak azért, mert dolgoznom kéne, már körülbelül egy órája. a húgom lökdös a vállamnál, gyerünk, kezdj el írni, de aztán ő is rázendít, röhögünk a plafonra, ha-ha-haaaa, hi-hi-hiiiiiiiiii

Posted at 12:06 AM by torokszofi

"ne, nem szabad." ezt M-nek mondom, aki most elkeseredetten eladja az autóját, mert nem bírja a részleteket fizetni. simogatom az autó bal seggét, én voltam az első utasa annak idején. "nem szabad tárgyak miatt kiborulni", ő bólogat, aztán azt mondja "igen, el kell tudnom engedni." egy órával később rájövök, hogy elhagytam az Odeon vécéjében a napszemüvegemet, amit még NY-ban vettem, a Chinatownban 5 dollárért, de soha ilyen jól nem állt nekem semmilyen napszemüveg. villamosra szállok és visszarohanok. feszülten keringek a büfés és egy csoport flegma odeonos között, felváltva kérdezgetem őket, nem adta-e le valaki. mert hát ki visz haza magával egy lötyögős, összekarcolt napszemüveget. nem értik. a flegma csaj vigyorog, hülyének néz. nézem a szemét, ki akarom nyomni.

Posted at 2:42 PM by torokszofi

Posted at 10:07 PM by torokszofi

éjjel a szigeten álltam. anyám mellettem, halkan sopánkodva, érezte, hogy lekéssük a hajót. sütött a nap, mert álom volt, mélylila lepedők lobogtak körülöttünk, ritmusra takarták el a hullámokat, aztán újra vékony csíkba ugrottak és megláttuk a tengert, a csónakokat, ahogy az utolsó is ellendül a földtől. idegesen kapkodtam a levegőt a szélben, aztán nyeltem egyet, és előttem állt, akit nem láttam a 24. születésnapom óta, pedig lassan 32 leszek. (24 év és 1 nap. kivitt a reptérre, a nyakamban remegett, éreztem, hogy sír. meglepett, mert még nem tudtam, hogy ezek az utolsó pillanatok. ő meg csak zihált csukott szemmel, a hajamban fuldokolva, ősz hajú, ráncos, inas férfi, minden erejével engem gyászolt, amíg vigyorogtam zavartan, huszonnégyéves kajlasággal. a heathrow közepén imbolyogtunk.) itt volt tehát, most barátságosan hunyorgott, múlt éjjelre szürke szakállat növesztett és furcsa, kopott hajóskapitány-egyenruhában feszített, az ő szigetén toporogtunk anyámmal, magasan, az üres öböl felett. nem mertem a szeme közé nézni. "how are you, gorgeous" "fine, thanks"

Posted at 9:54 PM by torokszofi

vége a stressznek, ma aláírtam a hitelszerződést. persze ez se ment könnyen, reggel 10-re mentem, a szenior banki tanácsadóm idegesen azt mondta, "reggel 8-kor lefagyott a rendszer, nem működik semmi, 3 óra csúszás". gépiesen bólogattam és a Dunát néztem a háta mögött. aztán elmentem a közjegyzőhöz, aki aggódó pillantásokkal azt magyarázgatta egy órán keresztül, hogy ha nem törlesztek rendesen, baj lesz. komor arccal néztem vissza rá, mint egy elítélt. húgom eközben átvette az ő lakását. a volt tulaj, egy örmény zsidó Tel Avivból, félmillió forinttal lógott a gázműveknek, együtt mentek befizetni. a fickó mindent otthagyott neki a lakásban, például két hátizsákot héber betűkkel, ezeket lenyúltam. P közben Szófiában nyaral és éjjelente csetelünk. már csak négyet kell aludni. New York óta nem voltunk ilyen sokáig távol egymástól.

Posted at 10:34 AM by torokszofi

hiányzol.

Posted at 3:23 PM by torokszofi

még mindig itthon. csütörtökön P elutazott egyedül Szófiába óriásparadicsomokat pofozgatni. én maradtam, vettem egy új jegyet jövő vasárnapra, egyből Burgaszba. és most várom, hogy a héten végre aláírhassam a hitelszerződést. közben hétfőn megtalált egy munka, egész héten dolgoztam, aludni se volt időm, de megérte. kicsit megnyugodtam, Giacomelli telefonszáma sem titkos már, talán összejön és szeptember 1-én megkapom a kulcsokat. aztán jöhet a felújítás, de előtte még a demolition party - remélem, van annyi barátom, mint amekkora a lakásom lesz.

Posted at 7:34 PM by torokszofi

"chuck norris's tears can heal cancer, but chuck norris doesnt cry!"

Posted at 9:15 AM by torokszofi

D hazajött Berlinből fél év után, tegnap már a Bandidas-díszbemutatón tequiláztunk a Csillaggal, E-vel, anyámmal, N-nel és N-Mamával és megpróbáltuk D-t update-elni a pletykákról meg az államháztartásról.

Nusser ma hajnalban Rómába utazott, megbeszéltük, hogy 5-kor ébresztem telefonon, amit csukott szemmel, pokrócba csavarva, az erkélyen himbálózva meg is tettem: "jó reggelt, ezt nem álmodod, ez a valóság. most tedd le a lábad a padlóra és menj ki a fürdőszobába, akarom hallani, ahogy a jéghideg vizet csapkodod az arcodra." "na ne, inkább pisilek." "jó. az is jó". az előbb felébredtem és fél percig azon tűnődtem, álom volt-e vagy valóság.

Posted at 12:56 PM by torokszofi

napra pontosan Diana és Charles esküvője után 25 évvel, szombaton Navarro is elvette V-t. szuper volt. a bevonuláskor Nav rálépett V. abroncsára, V. nem tudta abbahagyni a nevetést. ezt szemtanúk elbeszéléséből tudom, mert én késtem 8 percet és ekkor éppen taxiban ültem, amit még a metróból hívtam. a szertartás alatt Chris Isaac és Johnny Cash ment, utóbbinak azért is örültem, mert a násznép egyik idősebb tagja könnyedén dobogós lehetett volna egy Cash-imperszonátor bulin. volt egy kajla násznagy, akit Galád következetesen "násznép"-nek hívott, amit én rendre "násznagy"-ra javítottam, amit aztán a pasija egészített ki azzal, hogy "vőfély". a vacsorán 180-an voltunk, Galádnak sikerült a légkondi alá ülnie, amiből csöpögött valami. I. volt a fotós, ő egy idő után annyira beállt, hogy megharapta P tarkóját, Z kollegát viszont megcsókolta, nekem meg azt mondta, hogy "menj a picsába", pedig csak vicceltem. az éjszaka csúcspontja Nav és V. tánca volt a Time of Your Life-ra, elképesztő volt, én majdnem elsírtam magam, ami még úgy is nagy szó, hogy kicsit be voltam nyomva. Nefrit erre kijelentette, hogy olyan nagyszerű volt, hogy neki meg végig a hideg futkarozott a hátán tőle. volt hastáncosnő is, vadul dobálta magát egy dobszólóra, miközben mindenkire olyan kedvesen mosolygott, mint egy derűs könyvtároslány. tegnap délután láttam az Oktogonon sétálni, civilben persze.

Posted at 1:47 PM by torokszofi

ma reggel P bizarr, amerikai zászlóból font kempingszékében (igen, van rajta pohártartó) kuporogva hallgattam anyám mobilhangját, ahogy elmondja, hogy így, ebben a kuszán cammogó bankhiteles mizériában nem szabad elutaznom nyaralni három hétre. addig nem, amíg nem írtam alá a bankkal a szerződést. "mert ha megint közbejön valami, akkor a bolgár tengerpartról nem tudsz ügyintézni. és akkor ugrik az a csodálatos lakás és ugrik a foglaló." igaza van, mindig igaza van, tompán rugdalom a muskátli fejét. arra gondolok, hogy 6 évet éltem Szófiában és két napja éjjel a Sarkkertben a menzel-arcú fiú is azt mondta, hogy "nahát, akkor te most hazamész oda", és mert tényleg hazamegyek, a barátaimhoz, akik akkor voltak a barátaim, amikor az talán a legnehezebb volt. 5 hónapja megvettem a repülőjegyet, 5 hónapja minden szaros, olcsó pillanatban az utazás álma húzott ki a csávából, mert ez az, ami számít. bemegyek a szobába, rádőlök P-re és megkérdezem mit csináljak. és ugyanazt mondja, mint az anyám, ami nagyon ritka. így aztán, ha nem sikerül augusztus 9-ig aláírni a bankkal a szerződést, nem nyaralok idén, nem eszem szőlőt a lapos kavicsokon. viszont lesz lakásom végre, a felüljárón is túl.

Posted at 11:02 PM by torokszofi

nem tudom, erről tudnak-e az iráni diákjam. zeynab, ghazaleh, navid, meg a többiek.

Posted at 12:54 PM by torokszofi

reggeli ébresztés: első körben elutasították a lakáshitel-kérvényemet. indoklás: Giacomelli, a cégtársam olyan vezetékes (!) telefonszámot adott meg (székhelyünk telefonszáma), ami titkosított. erről ő se tudott egyébként. "nem is. soha nem titkosítottam, max. nincs bent a telefonkönyvben." oké. vastag páncélban csörömpölök tovább.

Posted at 8:28 AM by torokszofi

tegnap az ötperces, meleg esőben, a metrópótló ablakához szorítottam a homlokom, szétpattant a fejem a fájdalomtól, valószínűleg erre mondták a felnőttek körülöttem mindig, hogy "front" (olyan is volt, hogy "fájront", de egyiket se értettem). néztem a mozgó Tabánt és aztán azt vettem észre, hogy öt-tíz méterenként ismerősöket, félismerősöket látok a kávézókban, a Krisztina téren, a mozi ajtajában, a fal mellett ácsorogva, lassan jelentek meg, egymás után, egymásról nem tudva, kicsit zombisan, én meg úsztam mellettük a buszban, a szemem összekapcsolta őket egy laza vonalban, és arra gondoltam, hogy kész, agyvérzést kaptam és ez a halál, mert olyan nincs, hogy két megálló között ennyi ismerősöm gyűljön össze az esőben.

Posted at 7:50 AM by torokszofi

ma reggel 7 óra 14 perckor besétáltam a közeli HONI csemegébe és a reggeli tömegben hangosan, érthetően ezt mondtam a pénztárosnőnek:

- Kérek szépen egy fogszabályzót.

Természetesen 'pillanatragasztót' akartam mondani, de a pénztárosnő erre magától nem jött rá. összekevertem a kettőt, nagy dolog. persze érthető a megrökönyödése, már csak azért is, mert van fogszabályzóm, március 28-a óta, és egészen 2007. márciusáig hordom. apám azóta "szájzáras"-nak hív és közben csóválja a fejét. a fejcsóválás mellé néha azt is kifejti, hogy szerinte "erre rá fog menni" a kapcsolatom. a kapcsolatom is fogszabályzót hordott egyébként, igaz, a 2003/2004-es tanévben, amíg én New Yorkban éltem. mindegy, egyszer mindennek eljön az ideje. a fogszabályzás már 14 éves koromban felmerült, de azt hiszem, ha akkor rászántam volna magam, két héten belül öngyilkos lettem volna szégyenemben. egyébként nem volt pillanatragasztó.

Posted at 10:47 AM by torokszofi

ülök az íróasztalomnál és írás helyett állandóan a hatalmas, napfényes erkélyünket fotózom, középen a muskátlik, balra a Gellért-fürdőből lopott fehér napozóágy, háttérben a lombok és a szakadatlan madárdal. hiányozni fog, ez nagyon fog hiányozni. egy felüljáró felett vettem lakást. tegnap felixanyul erre kijelentette, hogy nem vagyok normális, ezt mondta, vagy valami mást, aminek ez volt a lényege.

Posted at 11:57 AM by torokszofi

szombat este van, nusikám, mondom, húzzunk el a moziba be megnézni az új supermant. nem akarja velem megnézni senkise, merthogy olyan rettenetes. nusika is bólogat, ja, ja, X is kijött róla félóra után, az én húgom meg csak szenvedett rajta lustán, végig. tologatjuk ezt a mozi-dolgot, Kalandornővel hármasban inkább tésztát főzünk az éppen-hogy-nem-basztam-el-az-ecettel-megint szószommal és kerekre esszük magunkat. a superman meg csendben arrébb libben a penne-gőzben.

na persze, hogy nusika ma közli velem a belső mozis infót, hogy a robbie williams viszont frankón megnézte szombat este a momparkban a supermant, ő nem finnyázott, csak besétált rá. senki nem ismerte fel, csak a mozivezető, akit a security-s ember viszont visszatartott egy sima "NO"-val, aztán nyomatékként még egy "NO"-val.

de azért jó lett a szósz, meg a frappék, azokért még lógok neked úgyis, ne felejtsd el.

Posted at 1:29 PM by torokszofi

nyomás.

Posted at 11:53 AM by torokszofi

hétfőtől csütörtökig összeszorított foggal keltem minden nap 4-kor, nyúlós, ragacsos villamosokon behunytam a szemem és a tengerre képzeltem magam, testmelegre telefonáltam a nyomorult mobilomat, begyulladt a szemem, de lencsében mentem a félévente esedékes szemvizsgálatra, ami persze kétszeresen hülyeség, apámmal veszekedtem, aztán vettem neki egy tábla csokit, láttam egy rettenetes filmet, amit aztán meg kellett volna írnom, de ez az, hogy nem ment. hiába ébresztettem magam péntek hajnal 4-kor, hogy kritikát írjak és utána reggel hétre odaérjek a fodrászhoz, nem ment. fél nyolckor ébredtem, borízű hangon hívtam a fodrászlányt, az erkélyen állva szabadkoztam és közben néztem a muskátlikat, aztán a főszerkesztőnek írtam, hogy elnézést. fáradt szuszogással telt a délelőtt, kicsit leállítottam a gondolatokat és helyette rendet raktam az asztalomon, aminek mindketten örültünk aztán. gyalog keltem át a hídon, mert a tűzoltók öngyilkost fogtak, láttam az arcát, zavartan nevetgélt, egy tetovált Franck Ribery. délután bolgárul beszéltem az étteremben, mert megjelent Angela és a fia, a két baráti zongoraművész, csak úgy, két vonat között, másfél órára. augusztusban újra találkozunk, szófiában, naná. este esküvőn voltunk, réghalott nagyanyám fekete plasztikrózsáját tűztem fel és néha megsimogattam. most pedig leülök fordítani, mert szegény vagyok.

Posted at 10:52 AM by torokszofi

A Day in the Life of Dave the Dollar.

ezzel a címmel olvasok cikket, mert meg kell tanulnom a kettős könyvelést, gyorsan. rájöttem, hogy különben baj lesz. megvan az iBank-program is, neat lil' thing. remélem, ettől több pénzem lesz hirtelen. tegnap "bevették" a lakáshitel kérvényemet, néhány órával előtte még Gvadányi Apehnél pityeregtem, hogy "nem is, nem tartozom félmillióval, kérem, az kizárt". aztán sikerült bebizonyítani az igazamat, megkaptam a nullás igazolást, úgyhogy mentem is a bankba. surprise: a lakáshitel-igénylés egyik alapfeltétele a vezetékes telefon és a hozzá tartozó számlalevél. jópofa, hat éve nincs ilyenem. mindegy, legyek már túl rajta. szeptemberben felújítás, októberben költözés, IKEA nesting instinct readied. bizsergek.

Posted at 5:29 PM by torokszofi

visszamegyek valaha Izraelbe? next year in Jerusalem, ugye. de az '93 volt. már akkor is rettegtem a hirtelen haláltól, ültem a hotelszobában és éjjelre inkább behúztam a függönyt, ne lásson senki. most itt jöhetne egy szórakoztató történet arról, hogyan hazudtam a sivatag közepén kedves ismeretleneknek, hogy cionista-sejt-vezető vagyok K-Európában, csak hogy legyen hová lehajtanom a fejem, ami működött egy darabig, a vége meg kínos köhécselésbe fulladt. de rossz a kedvem, ennyi.

Posted at 1:27 PM by torokszofi

anyám munkahelyén ülök, a minisztériumban.

"Anyuu, bemehetek a Pirihez fénymásolniii?"

"Csak ha kifested magad."

Posted at 5:02 PM by torokszofi

Banna, Banna, megtaláltam! egy rakás érdektelen firkapapír között, nem tudom, hogy került oda.

Tényleg már elhagytad az adásvételit??? U izz crazzy fo' shizzle! :-)

Posted at 3:38 PM by torokszofi

ebéd Giacomellivel. negyven percet kések, ő addig "intézi a dolgait". mivel szüleim jó ideje nem olvassák ezt a blogot, leírhatom, hogy azért késtem negyven percet, mert a találkozó előtt, még otthon, vadul futkározva kerestem életem első lakásvásárlásának tárgyi bizonyítékát, az adásvételi szerződést. 10 napja írtam alá és sajnos már nincs meg. nincs meg, pedig azóta hazaértem az ebédből és újra nekifutottam. kénytelen leszek alapos rendet rakni, és szétzilálni a hangyákat, morzsákat és halott legyeket, akik befészkelték magukat az ágyam és az ablak közötti sávba, a papírkupacok közé. ez a sáv az én területem a lakásban. rettenetes, mi van ott, nekem se tetszik igazán. P jó féléve nem merészkedik arra. ő rendes, én meg többnyire rendetlen vagyok. de az új lakásban nem lesz sáv, ígérem.

Posted at 10:52 PM by torokszofi

megnézek egy filmet, nem tetszik, megírom. egy órán belül kapok rá egy olvasói levelet.

"Tartsd meg magadnak a kritikádat!Szerintem a kutyát sem érdekli az, hogy neked nem tetszett.Ti,kritikusok itt semmit sem számítotok!!!!!!"

aztán két perc múlva még egyet.

"És milyen jogon bávázod te le a nézőket?Mit képzelsz te magadról?Nem te szartad a spanyol viaszt!!!!!!Jobb lesz ha befejezed a pályafutásodat!!!"

a két levél névtelen. mégsem, mert a feladó címében ott az olvasó vezetékneve és a keresztnevének kezdőbetűje, sőt, a munkahelye is. a munkahely egy ismert közkönyvtár. megnézem a könyvtár oldalát, ott a munkatárs, ott a telefon. felhívom, mert érdekel, ki az, aki még ma is azt hiszi, hogy az információs szupersztráda egy kibaszott nagy éjszakai sivatag, ahol feketemaszkos alakok száguldoznak rendszámtábla nélkül, névtelenül köpködve jobbra-balra.

csörög a telefon.

Öreg Női Hang: Halló.

trkszfi: Jó napot, xy-t keresem.

ÖNH: Én vagyok.

trkszfi: (fuvolázva) Üdvözlöm, trkszfi vagyok, a bigyo.hu filmkritikusa. az előbb szenvedélyes hangú levélben felvette velem a kapcsolatot, gondoltam, élőben tovább beszélgethetnénk.

ÖNH: ...

trkszfi: Miért gondolja, hogy ez a kritika megalapozatlan elemeket tartalmaz?

ÖNH: ...most nem tudok beszélgetni, olvasó áll előttem.

trkszfi: Ah, egy olvasó áll az olvasóm előtt!

ÖNH: Igen.

trkszfi: Azért azt elárulná, hogy látta-e a filmet?

ÖNH: Még nem. Ma este nézem meg.

trkszfi: Értem. Akkor mire alapozza kritikai megjegyzéseit?

ÖNH: Csak úgy. Nem gondolom, hogy így le kéne húznia ezt a filmet.

trkszfi: De ugye még nem is látta.

ÖNH: (dacosan) Nem.

trkszfi: Nem akarom feltartani, egyezzünk meg abban, hogy megnézi a filmet és utána írjon nekem, jó? Ne előtte.

ÖNH: Rendben.

trkszfi: Köszönöm, viszonthallásra.

ÖNH: Viszonthallásra.

aztán persze nem írt.

Posted at 7:51 PM by torokszofi

oké. MamaCash szerint nem tömjén az, hanem "macsó-parfüm". "na ne, gyerekek, ez tömjén, egyértelmű". "akkor ő az antikrisztus." oké.

este vacsora a szokott helyen, E és Banna meg én. illetve most. 8-kor. elkéstem.

Posted at 1:16 PM by torokszofi

tegnap éjjel kiharaptam egy darabot egy Sármos Férfi rózsaszín ingjéből. a bordót mások tépték szét, én úgyis a rózsaszínre hajtottam. az ing csatakos volt a verítéktől és tömjénszagot árasztott és most is illatozik, ebben a pillanatban, ahogy belenyomom gépelés közben az orromat. elégedett vagyok. Banna javaslatára be fogom kereteztetni, persze csak ha már elillant belőle az utolsó csepp tömjén is.

Posted at 2:43 AM by torokszofi

nem szabad Londonba jönnöm 2 napra, legközelebb már egyenesen letelepedni kéne, nem szarakodni. közben, otthon, Pesten persze eladtuk a húgommal a lakást és megvettem az enyémet. egyelőre félek tőle, a hitel miatt is, meg attól is, hogy hatalmas.

nincs kedvem aludni, de cikket írni se. eddig dolgoztam, akkor is, ha kivülről nem tűnik munkának. egy stilizált dzsungelben, a Temze partján, Orlandóéktól azért gondosan elkerítve iszogattam a koktélokat és néztem az angol lányok magassarkú cipőit. egy lengyel lány, Iza hozzámcsapódott, aztán kifizette a taximat. a hotelben fekszem és nem moccanok. 12-kor van a check-out, aztán jöhet a nomádélet a youth hostelben.

a filmben Depp beleharap egy vaskos lábujjba és most állandóan ez jár a fejemben.

Posted at 8:52 PM by torokszofi

szerda, budapest.

de előbb a hétfő jön és london.

yes, yes.

Posted at 10:33 PM by torokszofi

a room service rendben volt, összedobtuk az aprókat, az őszhajú férfi betolta a görgőasztalt a tévé elé. megkapta a pénzt, úgy tűnik, eleget adtunk, mert vigyorgott. balra a tenger, jobbra tornyok. négyen vagyunk, a csillag, a csilla, egy svájci-horvát, akinek még nem tudjuk a nevét, és én. állítolag van valami norvég-svéd születésnap a városban, de előbb irány a Placa Reial.

Posted at 9:57 AM by torokszofi

mostanában azt kell tudni rólam, hogy 1. nehány hete eldobtam magamtól az állásom és 2. árulom azt a lakást, ahol felnőttem. drámaian hangzik mind a kettő, utóbbi arról szól, hogy az ingatlanügynökkel milliókon birkózunk (alacsony áron én is el tudnám adni - mondom én), így hát próbálok többnyire fémes, pattogó hangon beszélni vele. A múltkor is őt tárcsáztam, és tíz percig egyeztettünk egy találkozót. ilyeneket mondtam: "rendben, de nem értem, miért tegyük jövő hétre, be kell indítanunk ezt a dolgot, minél előbb", meg "nem, nekem nem jó az ebéd (miért akar ebédelni hívni? különös), nekem csak a délelőtt 10 jó, mondjuk 10 előtt néhány perccel, sajnálom"... érzem, ahogy a hang elbizonytalanodik a túloldalon, lassan megadja magát és én meglepődöm, milyen könnyű ez. "Nna, akkor holnap a Teréz körúton" zárom a beszélgetést. "Milyen Teréz körúton??" kérdi a hang, idegesen. és akkor leesik, hogy tíz perce nem az ingatlanügynökkel tárgyalok, hanem Q-val, akivel a napokban ebédelünk együtt, csak rosszul mentettem el két hasonló számot. nem tudom, mit gondolhatott rólam abban az első tíz percben.

munkám igazából továbbra sincs, és hiányzik a munka. legalább nem kell többet együtt dolgoznom görcsös-sunyi kolleganőmmel, aki annak idején az egyik cikk címében még kötőjellel írta King Kongot. amíg én a húgomat látogattam Londonban, szegény King-Kong kineveztette magát a főnökömmé. egy kétszemélyes alrovatról beszélünk. másnap felmondtam.

Posted at 6:25 PM by torokszofi

ma megint nem alszom. meg kell írnom valamit. holnapra. más esetekkel ellentétben most meg tudom magyarázni magamnak, miért hagytam a brno papert az utolsó pillanatra - minden nap csináltam valamit. szombaton például castingon voltam, pedig még sminkes se volt. D barátnőm óvatosságra int és valószínűleg neki van igaza. "ez egy szakma. én tudom." igaza van, de közben megérti, hogy kapkodok, össze-vissza. ma meg tanítottam hat órát, így marad az éjszaka.

most már néhány éve, mondhatom, hogy néhány éve, hogy hetente többször is harsogva nevettem a harlemben hajnalig. hosszú súlytalanságra voltam ítélve. most jobb a kedvem, mert komolyra fordult a játék.

Posted at 11:08 PM by torokszofi

november 24-én leadtam a szervízbe a nyamvadt ibookot. azóta sem sikerült kicserélniük a vinyőt. állítólag Hollandiában szerelik és a garancia miatt 50 oldalas nyomtatványt kell kitöltenie az apple hungary-nek. ezért tart ez a dolog lassan két hónapja, gondolom naponta végeznek egy oldallal. na most ilyenkor a barátom gépét használom. ő meg addig szótlanul, zsebredugott kézzel mászkál a lakásban, tikkel a szeme közben (nem). az előbb rámnyitotta a teraszajtót. aztán becsukta és szomorúan kiballagott a konyhába.