![[Powered by Blogger]](http://buttons.blogger.com/bloggerbutton1.gif){kind=small}
Posted at
9:25 PM
by torokszofi
a lakás majdnem kész, tíz napja beköltöztünk drága szüleimhez. jól érzem magam, P is, vidoran beszélget apámmal a család sertéskereskedő ágáról és eszi a csirkét. az elmúlt négy hétben megszerkesztettem b.e.-vel egy könyvet, ami holnap kerül a könyvesboltokba. jó érzés, még a fotóm is jól sikerült a contributor-oldalra. ülök az ágyon és a lábujjaimat nyújtogatom kéjesen.
többnyire ünnepi a hangulatom. találtam bio-szaloncukrot a múzeum krt-i bio ABC-ben, de egy kicsit alábbhagyott a lelkesedésem, amikor az egyik kókuszosat kinyitottam a Pusztaház örökösei (így hívják magyarul a Bleak House-t, ezt se tudtam eddig) hetedik részét bámulva, na és az egyik kókuszos félig meg volt rágcsálva, pedig előtte 5 perccel nyitottam ki ollóval a zacskót. a szüleimnél van tévé, ismerkedem a műsorokkal és a reklámokkal, már egy csomó metróplakátnak megvan a reklám-párja.
mától nincs iskola, itt az áldott téli szünet, múlt csütörtökön elmentem életem legjobb csoportjával (7 török fiú, 1 iráni fiú, 1 iráni lány, 1 dél-koreai, 1 kínai és 1 tajvani lány) búcsúvacsorázni a Shirazba. P is jött, őt a később érkező Chia-Wen (TW) török diáknak nézte a másik csoportból, és megjegyezte, hogy handsome. volt két kedves hastáncosnő, mindenki táncolt velük (én is), míg a többiek visongtak és fotóztak a mobilokkal. sokat ettünk és szomorkodtunk, hogy ennyi volt. büszkén nézegettem őket, az én csoportom, Group 4.
