torokszofi

Friday, October 31, 2003


halloween ugye. RsB befesti a hajam, aztán hirtelen ötlettől vezérelve bekeni borotvahabbal, mert hajhabunk nincs, így most úgy illatozom, mint egy sima férfiáll. aztán beszárítja egyenesre és azt mondja, jézusereje, tiszta gwyneth, ha nem látom az arcod.

este Mamacash és én órákat töltünk egy jelmezboltban, hiába. nincs, amit akarok.
nincs, amit akarok.


Wednesday, October 29, 2003


bementünk a bankba ügyintézni. az ügyintéző nem tudott angolul igazán és 1, azaz egy ujjal gépelt. kedélyes fickó. amikor először voltunk nála, úgy két hónapja, akart nekem szerezni egy heverőt, mert akkor még nem nagyon voltak bútoraim. most sincsenek. mindegy, most mondta, hogy a heverő sajnos már nincs meg, mondtam, hogy jó. az ügyintézés húsz percet vett igénybe, a megszokott hat perc helyett. az 'investor'-t úgy írta, 'invester'. aztán prüszkölt egy hatalmasat, és elkezdte magyarázni, hogy az a legrosszabb az egészben, amikor a nyálka, a köpet [mucus] nem távozik a szervezetből, hanem hátul, az agyában összesűrűsödik. ilyenkor kéne egy csap, amit meg lehetne nyitni. ezt mondta, miközben a tarkójánál mutatta, hogy oda kéne a csap. egymásra néztünk.


Tuesday, October 28, 2003

Sunday, October 26, 2003


teljesen ekonomi-alapon részegedek le. 46 naponta egyszer, 5 dollárért. finom, meleg elázás és vele a csokimassza-szívjóság. és más is. péntek éjjel a Max Fishben RsB, Mamacash, Rick, Buk, J, és még néhányan álldogálunk a pult és a jukebox és a japán pultosfiú orra hegye által kijelölt háromszögben, illetve én egy bárszéken himbálózom és hallgatom, ahogy Mamacashék megbeszélik, mennyire villámgyorsan rúgok be és milyen decens végig a mosolyom. aztán látom, ahogy egy szőke lány és RsB egymásba gabalyodnak és erre mindenki tűzbejön, még Rick is és annak ellenére, hogy állítása szerint nem tud magyarul, előrukkol egy magyar szóviccel. a nő rágabalyodik RsBre, aki ebben a pillanatban a rémültszépségmeneküléselőttfélperccel, még játszik a tűzzel én pedig nézem a nőt és látom, hogy kemény a mellbimbója, ezt megosztom a többiekkel. aztán felugrom a bárszékre és süvöltözni kezdek RsB felé, csak ennyit: zöldkártyaaaa zöldkártyaaaa, aztán egy idő után azt, hogy green card green card, ekkor a barátok gyorsan lecibálnak a helyemre.

aztán akadozó nyelvvel a szerelemről beszélgetünk, J és én, főleg J volt pasijáról. átmegyünk egy másik helyre, ahol 3 patti smith és 4 mapplethorpe és mi ugrálunk a parketten, és pénzt dugdosunk egy majdnem meztelen lány bugyijába, aki barnagöndör parókát visel és csillog a szemhéja. eltünik, jön egy japán iskoláslány, de ez már teljesen mindegy, ülök a dj-pult jobb oldalán és rettentő magányos vagyok. közben el is alszom egyszer és azt álmodom, hogy esik a hó.


Thursday, October 23, 2003


mamacash landolt a JFK-n. hideg szél tépázta a hajunkat a sötétben, remegve gyújtott rá, kilenc óráig egy szál cigit sem szívtam el.

aztán kirázta a sok-sok ajándékot a zsákjából. gyönyörű. gyönyörű.


Tuesday, October 21, 2003


apám bevezettette a netet végre. mindennap levelezünk. hihetetlen érzés. azt hiszem, neki is.


tegnap éjjel elsétáltam Rossennel a bostoni buszhoz Chinatownba. ez egy ilyen híres new yorki cucc, a chinatowni buszok. kínaiak csinálják és harmadannyiba kerül, mint a Greyhound, mondjuk. a busz rendben van. csak nincs váróterem, meg ilyesmi, csak állsz az utcán és begördül a busz. és tömeg van és harc az ülésekért. de a busz rendben van. Rossen nem fért fel a nyolcórásira, úgyhogy elsétáltunk az olasz negyedbe és beültünk egy semmire. elmondta, hogy délelőtt látta Marilyn Mansont, ahogy szoknyában és egy nagy szőrmében sétált a Spring Streeten. igazából nagyokat hallgattunk. nyomorultul éreztem magam. neki fájt a feje. kivett szabadságot és elmegy Olgához. én meg kikísértem a buszhoz. egészen pontosan az idegesített, hogy még mindig nem írta le ezt a bolgár embert, aki szétverte a fejét. meg akarom érteni, ezt hajtogatta. meg hogy barátok. nem nagyon tudok erre mit mondani.

[kedves barátaim, kérlek benneteket, ne nagyon verjétek szét a fejemet a falon, mert nem nagyon tudok majd mit mondani.]

aztán feltettem a buszra. integettünk. aztán felhívott egy perc múlva, hogyha visszajött, elmegyünk a Metropolitan-be és megnézzük az El Greco-t. Budapestről is elhozzák őket, az egész világ El Greco-ja itt lesz.

fine.


Sunday, October 19, 2003


Rossen a barátom. egy másik bolgár, egy tagbaszakadt, masszív ember szerdán elkapta és megverte. néhányszor nekicsapta a fejét a falnak. fojtogatta. a masszív bolgár sok nőt szeret. a felesége izraeli és a hetedik hónapban van. hazautazott izraelbe szülni. addig a masszív bolgár sok nőt szeret. de az élete egy rettegés. fél, hogy megtudják ott, a messzi izraelben. jött ez a szerda. Rossen elbiciklizett hozzá két koncertjeggyel, mert hát barátok. nyitva volt az ajtó, bement. nem volt senki a lakásban. a szőnyegen használt kotonok, az éjjeliszekrényről eltünt a bekeretezett feleség. ebben a pillanatban nyílik az ajtó, hazaér a masszív szerető. és nekiesik Rossennek, mert az ő szemében Rossen egy kém. és nagyon megveri, a fejét bántja főleg. és a biciklijét is darabokra zúzza. és kijön a rendőrség. és semmi nem történik. csak Rossen feje nagyon fáj, napok óta. és nincs egészségbiztosítása, ez itt nem olyan egyszerű. ez itt nem olyan egyszerű.


Thursday, October 16, 2003


belenézek a tükörbe, megigazítom a zöld táskámat és lesimítom a szemöldökömet, nem kell ilyen kackiás szemöldök, RsB alszik, látom az üvegen át a testkupacot, de inkább csak paplan. kinyitom az ajtót, kilépek a folyosóra, nem is túl halkan, azt hiszem erre a hangra szokott felébredni, de én már a lépcsőn egyensúlyozok. megnézem a postaládát ne nézd már állandóan, tudod, hogy csak 3 után jön a postás, akit úgy hívnak, Terence. de azért kinyitom és simogatom egy kicsit belül, mailboxwoodoo, aztán megnyomom a belső zárat PUSH és kint vagyok az utcán.

ez a legjobb pillanat. a fülemen két sötét száj a zsinór végén és a Secretet suttogja. megyek, szép kemény léptekkel, harlemifehérpicsa, rúzsos a szám és én vagyok a Madonna.


Wednesday, October 15, 2003


tegnap éjjel Zsaklinnal álmodtam. évekkel később volt valamikor, mindketten idősebbek voltunk, legalább négy-öt évvel. egy hosszú homokos parton sétáltam, nyári melegben. nem volt jókedvem. aztán odaértem egy fehérre mázolt egyszintes épülethez, színes tábla lógott rajta. bementem, Zsaklin ott állt fehér nyári ruhában és kőkemény abroszokat hajtogatott. közeledett az ebédidő és nem is nagyon tudott velem foglalkozni. az övé volt a vendéglő. leültem egy sarokba és néztem. valahogy nagyon megnyugodtam attól, ahogy ott sürgött-forgott. néha rámmosolygott, miközben egy csillogó üstből piros levest mert az emberek tányérjába. elég sok vendég volt, inkább öregek. és szürcsölték a levest, lassan, nem is beszéltek. sütött a nap, és teljesen ellazultam.


Tuesday, October 14, 2003


Ki akartunk menni Coney Islandre. Olga és én. feljött Bostonból a hétvégére és jó ötletnek tűnt. azt mondta, Coney Island érdekes hely. tengerpart, Brooklyn déli csücskében. itt épült az első vidámpark, de ma már nem működik. aztán elromlott az idő és nem akart már órákat vonatozni az esőben. úgyhogy nem mentünk. feljött hozzánk és elmondta, hogy férjhez megy Paulhoz. novemberben, itt New Yorkban. válasszuk ki együtt a ruhát. fényképeket mutogattam neki, otthonról. és pontosan azokat az embereket találta különlegesnek, akiket én. és azokat visszataszítónak, akiket én is nehezen viselek el. szép délután, bolgárul beszéltünk újra.

én ki akartam menni Coney Islandre, esőben is. azt akartam, hogy cibálja a hajamat a szél, hogy szürke legyen a tenger és az ég fekete. és ne kapjak levegőt a hidegtől. teljes összhangot akartam. kívül-belül.


Monday, October 13, 2003


Chanderrel vacsoráztam. megkérdeztem, hogy a hinduk voltaképpen miért nem esznek marhát. egyszerü a magyarázat, mondta. mivel gyermekként sok tehéntejet iszunk, a tehén gyakorlatilag a második anyánk. és az ember nem eszi meg a második anyját. ezt el kellett fogadnom.


Sunday, October 12, 2003


RsB lábujjhegyen áll a barna háncsszőnyegen és azt kérdezi: "Észrevetted, hogy a Barbie-nak a lába mindig úgy áll, hogy nem tud a talpára lépni? Az összes Barbie-nak ugyanúgy áll a lába, lábujjhegyen." Éjjel fél egy van, nemrég tette le a telefont. Rigócsőrkirályfival beszélt, holnap mennek moziba. RsB néhány perce jelentette be, hogy vége a szexmentes napoknak. Ünnepélyes pillanat volt. Két hónapig tartottak a szexmentes napok. Most beszélhetnék a saját életemről, de nem szoktam. Az a sajátom.


Saturday, October 11, 2003


Sárika felhívott Maryland államból, hogy bediktálja Rizzo dalának utolsó előtti versszakát, amiről a múltkor elfelejtkezett.

Onnan ejti a szivart,
Kit azért talonban tart.
Játszhatnám én is a csajt,
Ki, bár nagy szart kavart,*
Mit sem sejt és oly zavart.


*Földessy Margit színitanodájának vizsgaelőadásán ugyanez a sor így hangzott:

Ki, bár nagy zajt kavart


Friday, October 10, 2003


There Are Worse Things I Could Do

Sárika valamelyik nap nálunk járt és elmesélte, hogy amikor stúdiós volt az Operettben, egyszer megkapta Rizzo dalát a Grease-ből. Rizzo áll, a kezében füzetek, meg mondjuk egy atlasz, áll az iskolaudvaron és már mindenki arról beszél, hogy igen, Rizzo cipójában kovász van, emlékszünk a jelenetre, Rizzo bizony terhes. ő a suli kurvája egyébként, de szarik rájuk, megy az árkádok alatt (Californiában így hívják az iskolafolyosót) és énekel. arról, hogy nemes és felemelő érzés a gimi kurvájának lenni. a dal szép, szeretem, Sárika pedig elénekelte nekem magyarul, amitől az egész jelenet új színezetet kapott. mert a magyar szőveg hátborzongató.



Vannak ócskább dolgok ám

Mint te hinnéd, kispofám.

Aki több fiúval jár,

Szép szemetek csípi bár,

Én csak annyit mondhatok:

Akad ám ócskább dolog.


Van, ki minden jobb szivart

Fölhúz jól, majd elzavar

Csak hamis pénzzel fizet

Könnyel olt erdőtüzet.

Adni fél, de úgy ígér:

Álnoksága égig ér.


Ámde mélyen émelyít

Szűzi póz és kurva szív*

Amit főztem, megeszem,

Van némi lelkem még nekem,

És elszánt álszent se vagyok,

Majd pont neked zokogok!


Az lenne csak ócska dolog.



*Földessy Margit színitanodájának vizsgaelőadásán ugyanez a sor így hangzott:

Szűzi póz és durva szív


Wednesday, October 08, 2003


tegnap elkészült a robotfej. RsB ma reggel nyolc és délután öt között robot volt, én pedig fényképeztem. négyszáz kép készült. négyszáz csapás.


Tuesday, October 07, 2003


soha nem hittem a távkapcsolatokban. most sem hiszek. ez nem távkapcsolat.


Monday, October 06, 2003


Okay, I am a 14 year old girl. I have seen R movies and have sat through holocust flims such as "The Pianist" and several Anne Frank movies. I really want to see "Sophie's Choice", but I want to know if it is sutable for me to watch. Is it really that emotional that u are depressed for a week?? I am kinda of scared to see it without someone telling me if its okay. Should I maybe wait a few years?? I just need someones advice! QUICK~~!!

dancingsweetie901


Courtesy of imdb.com.


piszok jó. ahányszor idetévedek, azon tünödöm, miért nem jövök gyakrabban. úgyhogy rögvest be is linkelem. különben is. liverpoolosok tartsanak össze.


az éjszaka a Holocaust jegyében telt. ez az én választásom. robotfejeket is készíthettem volna kartondobozból, ezüstpapír-ragasztással, de nem volt kedvem, pedig sürget az idö. majd ma éjjel.


Sunday, October 05, 2003


éjjel RsB nyakába vette a várost, én pedig bevonultam a szobámba A.N.N.I.E.-vel, bebújtam a paplan alá és megnéztem a Far From Heaven-t. aztán elaludtam és félálomban arra gondoltam, hogy mennyire félek egyedül éjszaka.


Saturday, October 04, 2003


nem, nem fogom a földhö`baszni a poharamat, mert nem illik és mert nem tudom kifizetni a kárt és mert nem akarom megijeszteni ezeket a kedves magyar new yorki embereket, akiket ma látok életemben elöször. éhgyomromra ginnel kínálnak, aztán összpontosíthatok minden maradék idegcérnával, hogy ne borítson mindent üvegszilánk és ne danolásszam torkomszakadtából, hogy KNOWING ME KNOWING YOU A-HAAAAAAA.

Sárika színjózan és elnézöen figyel, nézi, ahogy végül kissé bizonytalan mozdulattal mégis leteszem a pohárkámat az összekaristolt asztallapra. egy nagy kivetítön pereg az Otto e Mezzo, együtt az ABBAval a fülemben. a híres bolgár diszkóba akartunk eredetileg menni, de így is jó. azt se tudom, hol vagyok, de ez itt elöfordul. aztán Sárikánál alszunk, aki hajnalban elmeséli, hogyan karambolozott huszonegy évesen, és majdnem kirepült a szeme a szilánkoktól.


Friday, October 03, 2003


nem értem, miért gondolja mindenki azt, hogy Rosemary`s Baby leány. tegnap hallottam, hogy valaki egyenesen hosszú barnahajú lánynak képzeli. (torokszofit is barnahajúnak képzelték sokáig, még maga torokszofi is.)

szóval. ha RsB leány, akkor mégis kinek a spermájával akarjuk kipróbálni a sweet secret methodot? az enyémmel?
most komolyan.


celebrityspotting. part one.

amikor megérkeztem, RsB kijelentette, hogy 72 órán belül látni fogok egy sztárt, mert ez egy ilyen hely. nos, eltelt ez a sok hét és én ma a Columbián megpillantottam az elsö celebrity-met. nem egy Barbra Streisand, de azért elég híres. ültem a lépcsön a napon, ö meg ült mellettem a lépcsön a napon, lábánál egy d i o r papírzacskó. rövidebb a haja, mint a filmjeiben. senki nem bámulta meg. csak én. egy kicsit.

I'm going to Columbia University but I'm trying to keep that low-profile because I don't want weird people following me there. I want the experience of normal college life.

Julia Stiles


Thursday, October 02, 2003


Chander írt. Chander tamil származású, cambridge-i diák, ö is a Fulbrighttal érkezett, ö is a doktoriját csinálja. halkszavú és figyelmes. az sem tántorítja el, amikor azt mondom neki: "Tamil vagy? Tamil Tigrisek, ugye? That`s all I know.", és az sem, hogy kéthetente válaszolok a leveleire. most elhívott az Apolloba egy Jazz-estre, Bill Crosby, Quincy Jones, Whoopi Goldberg és Chevy Chase. a jegy 35 dollár.

Kedves Chander,

köszi a meghívást, de sajnos nem fogadhatom el. például azért, mert ezen a héten nem vettem metróbérletet (21 dollár), és inkább sétálok, mert napi 6 dollárból kell kijönnöm még egy jódarabig. sajnos a seggire vertem az ösztöndíjamnak, igen. so typical of me. úgyhogy ne is próbálj meghívni se, mert ezt most így akarom végigcsinálni, külföldi befektetök segítsége nélkül. azért vagyok itt, hogy kutassak, nem? nna. menjünk inkább ki a Központi Parkba.

üdv:

trkszfi
Martyrdom, Inc.


tegnap éjjel RsB színházba ment Sárikával, én pedig ezalatt otthon gyengélkedtem és hosszú szerelmes telefont bonyolítottam interurbán. (nem, nem a mobilomról. lefeküdtem a barna fonott háncsszönyegre, és a krémszínü, 10 dolláros vezetékes vezetékét csavargatva boldogan boldogan néztem a plafont.) elötte pedig megnéztem RsB egyik DVD-jét, és ha lehet, még boldogabb lettem töle.

epi-epi, dzsöj-dzsöj, ahogy a francia mondaná.


itt állok, vakargatom a fejem. merthogy nem tudom, ki az a hekkerbarbi. mert lehet, hogy aBarbie az, de az is lehet, hogy nem. hosszú levelet kaptam töle, szívem megtelik hálával. elmagyarázta, mi a teendö, ha az embert dominikai hívásokkal hergelik. nagyon sokszor olvastam el a levelét. elöször is, mert elsöre nem nagyon értettem, tele van szakszavakkal. másodszor pedig azért, mert hihetetlen, hogy valaki leül, és ír nekem nyolcszáztizenhárom szót (WordCount) a telefonhekk témában.

köszönöm.

ez egy érdekes ország. tegnap bementem a mobilszolgáltatóhoz intézkedni. felfújtam magam, szépen, harcra fel. vészjósló hangon indítottam.

-- Jó napot kívánok, soha életemben nem hívtam még senkit a Dominikai Köztársaságból, így tegnap sem. Legyenek szívesek azonnal visszakapcsolni a telefonomat.

Rosemary`s Baby mellettem áll, szeme szúrós. a George nevü hosszúkörmü ügyintézö rámnéz és azt mondja:

-- Rendben, itt ez a telefonszám, kérem jelentse be az ügyet, ez cégünk Fraud Case Department-je, azonnal visszakapcsoljuk a telefonját.

ennyi.

de mi van, ha tényleg én hívtam a már számtalanszor említett köztársaságot?

most komolyan. azt hittem lesz egy kis nyomozás, ahol kihallgatnak, majd diadalmasan bizonyítom az ártatlanságom. vagy valami.


Home